A Magyarországra akkreditált női nagykövetek, a hazánkba delegált diplomáciai testületek illetve a magyar kulturális élet képviselői vettek részt a találkozón, amelynek eltökélt célja, hogy a művészet, a költészet erejével lépjen fel a béke érdekében folytatott párbeszédért.

A nők ecsettel és tollal a békéért című esemény díszvendége Hedva Ser francia szobrászművész, az UNESCO Kulturális Diplomácia Jószolgálati Nagykövete, valamint dr. Judy Kuriansky író, klinikai pszichológus, a Columbia Egyetem professzora volt.

– Összetöredezett világunkban vissza kell találnunk ahhoz, amitől emberek vagyunk. Hiszek abban, hogy a művészet erejével sikerül jobban megérteni egymást, hogy a kultúra a preventív diplomácia erős eszköze. Nem tántoríthat el bennünket semmi attól, hogy minden lehetséges eszközt felhasználjunk a konfliktusok kialakulásának megelőzésében. Tapasztalataim szerint a nők szerepe ebben kulcsfontosságú, a nők társadalmi életben betöltött szerepe nagyon fontos – vélekedett Bogyay Katalin a Magyar ENSZ Társaság elnöke, a Békenap rendezője.

A programban résztvevő női nagykövetek, a bemutatkozó művészek és költők, Magyarország mellett, 12 országot képviseltek: Argentína, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Ecuador, Finnország, Franciaország, Georgia, Libanon, Marokkó, Mexikó, Törökország, USA volt így jelen az eseményen.

Az Esterházy-kastélyban rendezett konferencián egy Nemzetközi Művészeti Vernisszázs és ‘Soft Power Diplomácia’ Fórumot tartottak, ahol a különböző országokból érkező művésznők bemutatták az alkotásaikat. A fórumon résztvevők a Soft Power Diplomácia jelentőségéről beszéltek, hangsúlyozva, ha egymás kultúráját megismerjük, akkor jóval nagyobb esélyünk van arra, hogy megértsük egymást, hogy fenntartsuk a békét.

A rendezvényen Bóka István Balatonfüred polgármestere hangsúlyozta: Balatonfüred a kultúraalapú városfejlesztés mellett döntött, amely meghatározza a város identitását.
– Büszkék vagyunk az épített környezetünkre, a művészeinkre, a sportolóinkra, a környezetre, ami körülvesz bennünket. Sokat köszönhetünk a kultúránknak, a művészeteknek, a város nemzetközi kapcsolatai is ebből fakadnak, gondoljunk csak a Nobel-díjas indiai költőre Rabindranáth Tagore-ra. Nevét ma a Balaton leghíresebb sétánya őrzi – vélekedett Bóka István, aki Madách Imre Az ember tragédiája című művét idézve azt mondta: minden, ami a hölgyeknél van az költészetté és dallá fog szűrődni.

A Szőcs Géza Irodalmi Szalonban pedig az említett országok női költőinek versei a nagykövetek és a díszvendégek tolmácsolásában hangzottak el eredeti nyelven illetve magyar fordításban, amelyeket Kéri Kitty színművész olvasott fel.

A program a Magyar Diplomáciai Akadémiával együttműködve, a Sándor Palota támogatásával valósult meg.

Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) alkotmánya azzal kezdődik, hogy „a háborúk az emberek elméjében kezdődnek, ezért az emberek elméjében kell felépíteni a béke védelmét”. Ez a gondolat keretezi a béke nemzetközi napja idei megtartásának témáját.

A béke nemzetközi napját 1981-ben hozta létre az ENSZ Közgyűlése. Két évtizeddel később, 2001-ben a Közgyűlés ezt a napot az erőszakmentesség és a tűzszünet időszakává nyilvánította.

A béke világnapja alkalmából szervezett irodalmi szalonon elhangzó versek itt olvashatók:

ARGENTINA – MARÍA ELENA WALSH
BOSNIA HERZEGOVINA – Desanka Maksimović
BRAZIL – CORA CORALINA
ECUADOR – MATILDE HIDALGO DE PRÓCEL
FRANCE – ANDRÉE CHÉDID
GEORGIA – ANA KALANDADZE
HUNGARY – ÁGNES NEMES NAGY
LIBANON- NADIA TUENI
MEXICO – Sor Juana Inés de la Cruz
MOROCCO – SIJILMASSI IDRISSI
TURKEY – Nigar Hanim
USA – Sylvia Plath

A június 12-16. között rendezendő fesztivál ebben az évben is laza keretek között, szabadtéri koncertekkel, borbemutatókkal, könnyed beszélgetésekkel, utcai könyvárusítással igyekszik minél szélesebb körben népszerűsíteni a magyar irodalmat.

A hagyományos irodalmi beszélgetések és könyvbemutatók mellett a Kisfaludy Színpadnál egy háromezer kötetes könyv-kamion állomásozik majd, a Libri jóvoltából szerzők is dedikálnak. Itt lesz Fábián Janka és a füredi Karády Anna, akik a romantikus történelmi regényeik révén váltak népszerűvé, dedikál Vida Ágnes pszichológus, aki a Babapszichológia vagy az Álomba ringató praktikák című könyveivel, illetve a gyermeknevelési és várandósságról szóló blogjával aratott nagy sikert illetve a József Attila-díjas író, Kötter Tamás.

A hangulatos Vaszary kertben és a Blaha Lujza utcán felállított szabadtéri színpadokon minden nap szól majd a kifinomultabb jazz, előbbiben borpavilonok és könyvsarok, utóbbiban pedig a helyi vendéglátóhelyek különleges ajánlatokkal várják a vendégeket. A Huray-villák udvarán gyerekprogramok lesznek, de a látogatók kedvükre válogathatnak a program borászatainak kínálata között is, sőt, mindegyik pincészet borbemutatót is tart.

A fesztivál keretében megidézik Herczeg Ferencet, akinek A fehér páva című regénye alapján forgatott romantikus játékfilm, a Pacskovszky József rendezte Majdnem menyasszony összesen nyolc jelölést kapott a Könyv-Bor-Jazz-el egyidőben zajló Magyar Mozgókép Fesztiválon. Egyebek mellett a legjobb TV film, a legjobb rendező, és a legjobb női főszereplő (Kelemen Hanna) kategóriákban verseng a fődíjért.
Az igaz szerelmet keresi Herczeg Ferenc a regényében, a film sem szűkölködik a pletykákban és a romantikában gazdag történetekben. A filmről az alkotók beszélgetnek majd, köztük Hajdu Tibor, a film egyik főszereplője, de lesz szó kulisszatitkokról és a filmből kimaradt részleteket is láthat a közönség.

A Szőcs Géza Irodalmi Szalonban bemutatják Frenyó Zoltán filozófus, eszmetörténész Európa című kötetét, amely négy előadást tartalmaz. A szerző azt taglalja, hogy milyen szellemi igazodási pontokhoz kellene igazítani Európát és milyen irányba fejlődhet a magyar társadalom.
Géczi János prózafüzére a Balatonfüredhez is kötődő Cholnoky-család három fiútestvérének, a két írónak és a geográfusnak a regényes közös históriáját tartalmazó Cholnoky-történetek a Tiltott Ábrázolások Könyvéből című kötet is napirendre kerül, maga a szerző beszél majd arról, mi az, aminek van helye egy családtörténetben, s mi az, amiről nem szólhat a történetben szerepet vállaló szerző?

A rendszerváltozásról, az első szabadon választott miniszterelnökről írt könyvet Kodolányi Gyula: Antall Józseffel a világszínpadon címmel. A szerző 1989-től Antall József, majd Boross Péter miniszterelnök külügyi tanácsadója volt, közelről szemlélte tehát az akkori eseményeket, élményeiről is szó lesz az irodalmi esten.
Könnyed borozgatás mellett ismerhetik meg az érdeklődők Ambrus Lajos-Kovács Gyula: Gyümölcsök és praktikák a Tündérkertből című kötetet, a szerzőkkel Figula Mihály beszélget majd, ami garancia az érdemi párbeszédre.
És szó lesz a fesztiválon Praznovszky Mihály: Madách-enciklopédia című kötetéről, amely 372 címszóba sűrített ismeretanyag Az ember tragédiájáról. A kisebb-nagyobb terjedelmű szócikkek nemcsak Madách rendkívüli műveltségéről adnak tanúságot, de részleteikben is meghökkentőek. Az irodalomtörténész Madách Imre zsenialitását igyekszik alátámasztani majd az irodalmi esten.

Részletes program itt.

– Az író születésének kétszázadik évfordulója alkalmából a 2025-ös év Jókai emlékév lesz. Kaland, bölcsesség, emberi mélység árad munkáiból, múltunk része és egyben iránymutató is. Jókai tanítómester. Balatonfüred abban az irigylésre méltó helyzetben van, hogy egy ilyen szellemóriás idegrendszerébe vésődött be a település. Füred nemcsak lakóhelyként szolgált Jókainak, de itt lett számára kerek a világ, itt gyűjtött muníciót regényeihez – mondta a Jókai Emlékház kertjében tartott köszöntőjében Szentmártoni János művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár.

Bóka István polgármester hangsúlyozta: Jókai Balatonfüred kulturális origója, ezért a város már elkezdte szervezni hogyan ünnepelje az író jövő évi bicentenáriumát. – Nagy szükségünk van Jókai lelket emelő regényeire, egy szelíd mesemondó volt, akit feltétlen szeretet övez ma is- fogalmazott.

A hagyományos ünnepségen Lukács Sándor színművész Babits Mihály:Jókai című versét olvasta fel, majd a jelenlévők megkoszorúzták az író szobrát.

Az ünnepség után Jókai felkent ismerői, kutatói (Hansági Ágnes-, Margócsy István-, Szajbély Mihály-, Szörényi László irodalomtörténészek), Orosz István képzőművész és Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke ült le egy asztalhoz, hogy Praznovszky Mihály irodalomtörténész segítségével igyekezzenek megfogalmazni, miként kellene megemlékezni a nagy íróról.
Elhangzott, hogy a magyar klasszikus regényírók közül messze Jókait olvasnak a legtöbben, igaz, az ő népszerűsége is érezhetően csökkent. A diákoknak sok esetben már az olvasás maga is gondot okoz, a hosszabb regények befogadására pedig egyáltalán nincsenek felkészülve. A közoktatást sürgősen át kellene alakítani alkalmazkodva a korunkhoz, felvetődött az is, hogy Jókaitól inkább a kalandregényeit kellene kötelező olvasmányként tanítani.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy Jókai prózája kulcsfontosságú, tulajdonképpen az ő nyelvéből él ma is a hazai irodalom. Egyetértettek abban is, hogy a bicentenárium apropóján a Jókaihoz köthető települések együttműködése hasznos lenne, és az évforduló alkalmából végre a modern média sajátosságaihoz alkalmazkodva lehetne megjeleníteni Jókai műveit, teret adva humorának, sokszínűségének.

A beszélgetésen bejelentették, hogy a Magyar Írószövetség és a város közösen tárcanovella pályázatot ír ki, amelynek eredményét 2025-ben a Magyar széppróza napján hirdetik majd ki.

A Jókai-napok keretében könyv-, illetve folyóirat bemutatót is tartottak. Az író Egy komondor naplója című írását balatonfüredi általános iskolás diákok rajzaival illusztrálva adták ki, a legjobb rajzok készítői külön elismerésben is részesültek, majd a Magyar Szemle folyóirat legújabb lapszámát mutatták be az érdeklődőknek.