Nádler István festményei olyanok, mintha a láthatatlan világból, a rejtett szférákból hoznának üzenetet. Nem ismeri a mozdulatlanságot, a határokat. Képei egyfajta lírai absztrakciók, érzéki és egyben elementáris erejű ecsetvonásokkal.
Sötét és világos vonalak, sávok, finom átmenetek, színek keresztezik egymást, nem tudjuk, hol vagyunk, valamitől el vagyunk zárva vagy netán éppen valamibe be vagyunk zárva? Felfelé tartunk vagy éppen lefelé? Nem véletlen, hogy Nádler egyik festményének címe, a Kabbala leglényegesebb művéből A Ragyogás könyvéből származik: „egy fordul minden irányba, így minden eggyé lesz.”
A Vaszary Galériában látható kiállítás a 2024-ben készült új festményekkel a jelenre koncentrál, miközben felrajzolja Nádler István pályájának ívét, megjeleníti a művész különböző korszakait. A bölcselet és a költészetet is megjelenik a tárlaton, Nádler az úgynevezett baráti-képeken megidézi egykori barátait Tandori Dezsőt, Bak Imrét,Esterházy Pétert, Mulasics Lászlót és a közelmúltban elhunyt Tolnai Ottót.
Nádler művészetének központi tapasztalata az úton lét: az utazás egyszerre vonatkoztatható a különböző fizikai terek, helyek és kontextusok szellemére, és arra a szellemi útra is, amelynek egyes stádiumai az életműben végig követhetők – írják a kiállítás kurátorai Fehér Dávid és Geskó Judit művészettörténészek, akik a megnyitó után tárlatvezetést is tartottak.
A Jókai olvasónaplóm című pályázatra 18-25 év közötti szerzők magyar nyelvű, korábban nem publikált, rövid miniesszével, élménybeszámolóval nevezhetnek, amely egy, a pályázó számára fontos Jókai műről szól.
A pályaműveket szeptember végéig lehet beadni, a díjkiosztó ünnepséget a Magyar Nyelv Napján, november 13-án rendezik majd meg. A műveket elbíróló zsűri elnöke Szörényi László irodalomtörténész, kritikus.
Az idén 34. alkalommal megrendezendő Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőversenyen is a Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából külön figyelmet kap az író életműve.
A Nobel-díjas Salvatore Quasimodo 1961-es, balatonfüredi tartózkodása emlékére 1992 óta évről évre megrendezett költőverseny a magyar irodalmi élet neves eseménye. A nagy érdeklődésre való tekintettel a költőversenyre beadható versek határidejét egy hónappal meghosszabbították, így július 30-ig lehet pályázni. Ezúttal is kortárs verseket várnak a rangos megmérettetésre, amelyek közül legalább az egyiknek valamilyen módon kapcsolódnia kell a Jókai életműhöz.
A díjnyertes alkotásokat ez év szeptemberében, irodalmi fesztivál keretében mutatják majd be Balatonfüreden.
176 írás érkezett A vonal alatt címmel a Magyar Írószövetség és a Quasimodo Közalapítvány közös tárcanovella pályázatára, amit a Jókai 200 apropóján hirdettek meg. A jeligés pályázatot Felszeghy Ildikó A látogató című műve nyerte, de a zsűri több díjat is kiosztott. A kiírók Jókai kedvelt műfajának előtérbe helyezésével kívántak emléket állítani a nagy mesemondónak.
A beérkezett pályaműveket háromtagú zsűri bírálta el, melynek tagjai: Erős Kinga, Tóbiás Krisztián és Szakonyi Károly volt.
– Meglepett, hogy ennyi színvonalas pályamű érkezett. Érdekes témákról olvashattunk, alapos életismeretről tanúskodnak a beérkezett művek. A tárcának nagy hagyománya van az irodalmunkban, elég csak Kosztolányira vagy Móriczra gondolni, sajnos mára kissé elfeledetté vált ez a műfaj, a lapok szinte nem is közölnek ilyen írásokat. Abban bízom, hogy ezzel a kiírással újra figyelmet kap ez a kedvelt, könnyen olvasható műfaj – vélekedett Szakonyi Károly író.
Erős Kinga a Magyar Írószövetség elnöke kiemelte a tárcanovellák az emberközeli történetekkel az élet színesebb, esetenként a drámaibb oldalát mutatják meg.
– Újra bebizonyosodott, hogy van értelme a jeligés pályázatoknak, mert nem mindig a legnevesebb alkotók nyernek. Örülök, hogy ennyi írástudónak sikerült felkeltenünk ezúttal is az érdeklődését, igazán öröm volt olvasni a tárcákat – fogalmazott. Tóbiás Krisztián a díjátadón bejelentette, hogy az általa szerkesztett Tempevölgy folyóirat legújabb számában minden díjazott írás olvasható lesz majd.
A Balatonfüred Kongresszusi Központban rendezett díjátadón Oberfrank Pál Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, színházigazgató felolvasta a díjnyertes novellát.
A tárcanovella pályázat díjazottjai:
1. Felszeghy Ildikó: A látogató
2. Mán Éva: Elfelejtettek visszamenni
3. Balogh Gábor: Miért édes a proletár?
Különdíjat kapott:
Szepesi Kornél: Milyen állat?
Wagner István: A tengerszemű hölgy
A 25. évfordulóját ünneplő Hamvas Béla Asztaltársaság újból kiadta a saját kezdeményezésére tavaly megjelent Hamvas életműről szóló tanulmány kötetet. Az isteni eredet tudata című kiadvány reális képet igyekszik adni az író munkásságáról és gondolatiságáról.
A Horváth Róbert és Stamler Ábel szerkesztette kötet a hamvasi hagyományokat tárja fel 13 tanulmány segítségével.
– Kritikátlan rajongás illetve egy eltúlzott kritikai alapállás jellemzi Hamvas hazai recepcióját, amivel az baj, hogy ebben a környezetben nagyon nehéz megérteni Hamvas életművét. Megkerestük azokat a szakavatott szerzőket, vallástörténészeket, filozófusokat, történészeket, kutatókat, akik eszmetörténeti megközelítésben értelmezik Hamvas viszonyulását ezekhez a tanokhoz. Az volt a szándékunk, hogy egy megalapozott, hiteles kötettel előrelépjünk az életmű recepciójában. Egy rendkívül bonyolult életműről beszélünk, amelyben számos vallás és művészeti ág értelmezése jelenik meg – így Horváth Róbert vallásfilozófus, a kötet egyik szerkesztője.
Stamler Ábel vallástudós hangsúlyozta: Hamvas Béla folyamatosan korrigálta önmagát, folyamatos gondolkodásban volt, képes volt az önvizsgálatra, amivel mindannyiunk számára azt üzeni, hogy az embernek mindig dolgoznia kell magán, tanulni és tájékozódni.
– Bármennyire tiszteljük Hamvast, azt el kell mondanunk, hogy nem lehet fenntartások nélkül kezelni a különböző tanokról alkotott álláspontját. Az iszlám és az egyiptomi hagyományt ezért ki is hagytuk a kötetből, ezeket nem vizsgálta kellő alapossággal. Rendkívüli gondolkodó volt, de ha az egyes hagyományokról alkotunk véleményt, mindig érdemes más forrásból is tájékozódni – fogalmazott Stamler Ábel szerkesztő.
Az isteni eredet tudata – Hamvas Béla hagyományai című tanulmánykötet itt a honlap címén megrendelhető, illetve az Írók boltjában és a Babérliget könyvesboltban (Budapest), valamint a Vaszary Galéria Könyvesboltjában, Balatonfüreden is kapható.
Ráolvasással, Koloska-völgyi zarándoklattal, koncerttel idézték meg Balatonfüreden a magyar irodalom kultikus szerzőjét, Hamvas Bélát. A Hamvas Napok keretében ezúttal egy zenei ősbemutató illetve egy elveszettnek hitt Hamvas tanulmány könyvbemutatója is várta az érdeklődőket és átadták az idei Sziveri János-díjat is.
A hazai irodalom és bölcselet egyik legnagyobb huszadik századi alakjára, a máig ellentmondásosan megítélt kultikus íróra, Hamvas Bélára emlékeztek meg Balatonfüreden.
A szellemóriás hagyatékát ápoló, immár 25 éves Hamvas Béla Asztaltársaság kétnapos rendezvényén bemutatták a szerző eddig elveszettnek hitt nagy esszéjét tartalmazó könyvet. A SETH című mű a Hamvassal szoros szellemi és tanítványi kapcsolatban álló Molnár Sándor festőművész hagyatékából került elő egy évvel ezelőtt.
Hamvas Béla életműve kapcsán az utóbbi évek szövegkutatásainak egyik legfontosabb, legjelentősebb eredménye, hogy most az olvasók elé került az eddig ismeretlen szöveg. Az 1946-ban megírt munkájában Hamvas először rögzíti és bontja ki későbbi gondolkodásának azt a három (ontológiai, ismeretelméleti és gyakorlati) sarokpontját, amely utat nyitott számára az archaikus szellemi hagyomány és a kereszténység egységének megfogalmazásához.
– Újra kiadjuk Hamvas Béla átfogó, 21 kötetből álló, jelen ismereteink szerint teljes életművét. Ennek része a most kiadott Scientia Sacra kötet illetve az elveszettnek hitt esszé megjelenése is, amely kultúrtörténeti újdonságnak számít. A sorozat nem kronológikus rendben jeleníti meg Hamvas műveit, hanem a jobb megértés érdekében műfaji blokkokban jelentetjük meg azokat. Az új kiadás csak autentikus szövegeket tartalmaz, az előző életmű sorozattal ellentétben nem lesznek benne szerkesztői belenyúlások, utólagos értelmezések, ragaszkodtunk a Hamvas által javított kéziratokhoz – fogalmazott a két kötet bemutatóján Palkovics Tibor szerkesztő, a Hamvas Béla-hagyaték gondozója, akivel Stamler Ábel vallástudós beszélgetett a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban.
Szintén újdonságként a két napos rendezvényen előadták Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző Hamvas az Öt géniusz című esszéje inspirálta balladisztikus kamaraművét. A Penta Essentia – zene az öt géniusz földjéről című, több mint hetven perces kortárs zenemű ősbemutatója nagy sikert aratott. A kortárs darabban a kamarazenekar megszólaltatta zeneművet népdalénekek és prózai szövegek kísérték. A narrátor két szerelemes ifjú balladáján keresztül vezette végig a hallgatót a Kárpát-medence öt nagy tájegységén.
A Hamvas Napok idén is a hagyományos ráolvasással kezdődtek a Tagore sétányon álló Hamvas-hársra olvasták rá az író Fák című esszéjének egy részletét és a résztvevők most is elzarándokoltak a hangulatos Koloska-völgybe, ahhoz az ikonikus hársfához, amely Hamvas esszéjét ihlette.
A rendezvény keretében átadták a Sziveri János-díjat, amelyet a tragikusan fiatalon elhunyt vajdasági költő emlékére alapítottak. A díjat ebben az évben Veszprémi Szilveszter költő, blogger, közösségszervező kapta meg, aki nem tudott jelen lenni az eseményen.
Veszprémi Szilveszter első kötete 2022-ben jelent meg Helyek, ahol rám öröm vár címmel. A szegedi Grand Café irodalmi programszervezője, a magyarországi roma mesék kutatója. Közösségszervezőként fontos társadalmi kérdések köré szervez programokat.
A Sziveri János Társaság indoklása szerint verseiben önreflexív iróniával szembesíti az olvasót generációja kihívásaival. Jellemző rá a bátor témaválasztás, a szerteágazó érdeklődés és az otthonosság keresése. Költészetében rétegzetten, finoman nyúl a cigány mese- és irodalmi hagyományhoz, a családi mesekincstárhoz, a családi mítoszokhoz. Költészete azoknak ad hangot, akik a társadalom peremén élnek, akiknek a hangját nem hallani, akikre érdemes odafigyelni, mert problémájuk az egész társadalom szerkezetére világít rá – ismertette a döntés hátterét Fenyvesi Ottó költő, a Sziveri Társaság elnöke.
Az eseményen jelen volt a költő özvegye Utasi Erzsébet és Balázs Attila író, Bakos Árpád zenész pedig két megzenésített Sziveri verset adott elő.
A Jókai Napok keretében, május 2-án, ünnepélyes keretek között hirdetik ki a A Magyar Írószövetség és a Quasimodo Közalapítvány jeligés tárcanovella-pályázatának nyerteseit.
A Vonal alatt című pályázat célja Jókai Mór születésének 200. évfordulójáról való megemlékezés, a nagy mesemondó kedvelt műfajának előtérbe helyezésével.
A tavaly meghirdetett pályázatra érkező novellákat háromtagú zsűri bírálja el, tagjai: Erős Kinga, Tóbiás Krisztián, Szakonyi Károly.
A legjobb művek megjelennek majd a Tempevölgy folyóiratban.
A fődíj: 500 000 forint, a második díj 300 000 forint, a harmadik díj 200 000 forint jutalommal jár.
