Nádler István festményei olyanok, mintha a láthatatlan világból, a rejtett szférákból hoznának üzenetet. Nem ismeri a mozdulatlanságot, a határokat. Képei egyfajta lírai absztrakciók, érzéki és egyben elementáris erejű ecsetvonásokkal.
Sötét és világos vonalak, sávok, finom átmenetek, színek keresztezik egymást, nem tudjuk, hol vagyunk, valamitől el vagyunk zárva vagy netán éppen valamibe be vagyunk zárva? Felfelé tartunk vagy éppen lefelé? Nem véletlen, hogy Nádler egyik festményének címe, a Kabbala leglényegesebb művéből A Ragyogás könyvéből származik: „egy fordul minden irányba, így minden eggyé lesz.”
A Vaszary Galériában látható kiállítás a 2024-ben készült új festményekkel a jelenre koncentrál, miközben felrajzolja Nádler István pályájának ívét, megjeleníti a művész különböző korszakait. A bölcselet és a költészetet is megjelenik a tárlaton, Nádler az úgynevezett baráti-képeken megidézi egykori barátait Tandori Dezsőt, Bak Imrét,Esterházy Pétert, Mulasics Lászlót és a közelmúltban elhunyt Tolnai Ottót.
Nádler művészetének központi tapasztalata az úton lét: az utazás egyszerre vonatkoztatható a különböző fizikai terek, helyek és kontextusok szellemére, és arra a szellemi útra is, amelynek egyes stádiumai az életműben végig követhetők – írják a kiállítás kurátorai Fehér Dávid és Geskó Judit művészettörténészek, akik a megnyitó után tárlatvezetést is tartottak.
A Jókai olvasónaplóm című pályázatra 18-25 év közötti szerzők magyar nyelvű, korábban nem publikált, rövid miniesszével, élménybeszámolóval nevezhetnek, amely egy, a pályázó számára fontos Jókai műről szól.
A pályaműveket szeptember végéig lehet beadni, a díjkiosztó ünnepséget a Magyar Nyelv Napján, november 13-án rendezik majd meg. A műveket elbíróló zsűri elnöke Szörényi László irodalomtörténész, kritikus.
Az idén 34. alkalommal megrendezendő Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőversenyen is a Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából külön figyelmet kap az író életműve.
A Nobel-díjas Salvatore Quasimodo 1961-es, balatonfüredi tartózkodása emlékére 1992 óta évről évre megrendezett költőverseny a magyar irodalmi élet neves eseménye. A nagy érdeklődésre való tekintettel a költőversenyre beadható versek határidejét egy hónappal meghosszabbították, így július 30-ig lehet pályázni. Ezúttal is kortárs verseket várnak a rangos megmérettetésre, amelyek közül legalább az egyiknek valamilyen módon kapcsolódnia kell a Jókai életműhöz.
A díjnyertes alkotásokat ez év szeptemberében, irodalmi fesztivál keretében mutatják majd be Balatonfüreden.
176 írás érkezett A vonal alatt címmel a Magyar Írószövetség és a Quasimodo Közalapítvány közös tárcanovella pályázatára, amit a Jókai 200 apropóján hirdettek meg. A jeligés pályázatot Felszeghy Ildikó A látogató című műve nyerte, de a zsűri több díjat is kiosztott. A kiírók Jókai kedvelt műfajának előtérbe helyezésével kívántak emléket állítani a nagy mesemondónak.
A beérkezett pályaműveket háromtagú zsűri bírálta el, melynek tagjai: Erős Kinga, Tóbiás Krisztián és Szakonyi Károly volt.
– Meglepett, hogy ennyi színvonalas pályamű érkezett. Érdekes témákról olvashattunk, alapos életismeretről tanúskodnak a beérkezett művek. A tárcának nagy hagyománya van az irodalmunkban, elég csak Kosztolányira vagy Móriczra gondolni, sajnos mára kissé elfeledetté vált ez a műfaj, a lapok szinte nem is közölnek ilyen írásokat. Abban bízom, hogy ezzel a kiírással újra figyelmet kap ez a kedvelt, könnyen olvasható műfaj – vélekedett Szakonyi Károly író.
Erős Kinga a Magyar Írószövetség elnöke kiemelte a tárcanovellák az emberközeli történetekkel az élet színesebb, esetenként a drámaibb oldalát mutatják meg.
– Újra bebizonyosodott, hogy van értelme a jeligés pályázatoknak, mert nem mindig a legnevesebb alkotók nyernek. Örülök, hogy ennyi írástudónak sikerült felkeltenünk ezúttal is az érdeklődését, igazán öröm volt olvasni a tárcákat – fogalmazott. Tóbiás Krisztián a díjátadón bejelentette, hogy az általa szerkesztett Tempevölgy folyóirat legújabb számában minden díjazott írás olvasható lesz majd.
A Balatonfüred Kongresszusi Központban rendezett díjátadón Oberfrank Pál Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, színházigazgató felolvasta a díjnyertes novellát.
A tárcanovella pályázat díjazottjai:
1. Felszeghy Ildikó: A látogató
2. Mán Éva: Elfelejtettek visszamenni
3. Balogh Gábor: Miért édes a proletár?
Különdíjat kapott:
Szepesi Kornél: Milyen állat?
Wagner István: A tengerszemű hölgy
A 25. évfordulóját ünneplő Hamvas Béla Asztaltársaság újból kiadta a saját kezdeményezésére tavaly megjelent Hamvas életműről szóló tanulmány kötetet. Az isteni eredet tudata című kiadvány reális képet igyekszik adni az író munkásságáról és gondolatiságáról.
A Horváth Róbert és Stamler Ábel szerkesztette kötet a hamvasi hagyományokat tárja fel 13 tanulmány segítségével.
– Kritikátlan rajongás illetve egy eltúlzott kritikai alapállás jellemzi Hamvas hazai recepcióját, amivel az baj, hogy ebben a környezetben nagyon nehéz megérteni Hamvas életművét. Megkerestük azokat a szakavatott szerzőket, vallástörténészeket, filozófusokat, történészeket, kutatókat, akik eszmetörténeti megközelítésben értelmezik Hamvas viszonyulását ezekhez a tanokhoz. Az volt a szándékunk, hogy egy megalapozott, hiteles kötettel előrelépjünk az életmű recepciójában. Egy rendkívül bonyolult életműről beszélünk, amelyben számos vallás és művészeti ág értelmezése jelenik meg – így Horváth Róbert vallásfilozófus, a kötet egyik szerkesztője.
Stamler Ábel vallástudós hangsúlyozta: Hamvas Béla folyamatosan korrigálta önmagát, folyamatos gondolkodásban volt, képes volt az önvizsgálatra, amivel mindannyiunk számára azt üzeni, hogy az embernek mindig dolgoznia kell magán, tanulni és tájékozódni.
– Bármennyire tiszteljük Hamvast, azt el kell mondanunk, hogy nem lehet fenntartások nélkül kezelni a különböző tanokról alkotott álláspontját. Az iszlám és az egyiptomi hagyományt ezért ki is hagytuk a kötetből, ezeket nem vizsgálta kellő alapossággal. Rendkívüli gondolkodó volt, de ha az egyes hagyományokról alkotunk véleményt, mindig érdemes más forrásból is tájékozódni – fogalmazott Stamler Ábel szerkesztő.
Az isteni eredet tudata – Hamvas Béla hagyományai című tanulmánykötet itt a honlap címén megrendelhető, illetve az Írók boltjában és a Babérliget könyvesboltban (Budapest), valamint a Vaszary Galéria Könyvesboltjában, Balatonfüreden is kapható.
A hazai irodalom és bölcselet egyik legnagyobb huszadik századi alakjára, a rendkívüli műveltsége ellenére az ötvenes-hatvanas években fizikai munkásként dolgozó, saját korában agyonhallgatott, máig ellentmondásosan megítélt kultikus íróra, Hamvas Bélára 2000 márciusa óta minden évben megemlékezünk Balatonfüreden.
Az anekdotikus történet szerint valamikor az 50-es években egy jelentős fővárosi könyvtár igazgatót keresett, s az állást nyilvánosan meghirdették. Hamvas barátai biztatására, két évtizedes könyvtáros múltjának és műveltségének tudatában elment ebbe a könyvtárba. Az egyik erőmű építkezéséről érkezett, mészfoltos, elhasznált munkásruhában, s mindjárt miután köszönt az intézet portásának elmondta neki, hogy az álláshirdetés miatt érkezett, s udvariasan megkérdezte, hogy az állást betöltötték-e. A portásnak viszont Hamvasra tekintve csak az jutott eszébe, hogy a nála érdeklődő férfi a saját portaszolgálatos állására gondol, hiszen napokkal azelőtt állt munkába a könyvtár alkalmazásában. Így azt válaszolta Hamvasnak – mit sem tudva arról, hogy az intézet igazgatót is keres – hogy az állást már betöltötték. Hamvas erre megköszönte a szíves tájékoztatást és távozott.
Akár így történt akár nem, mindenesetre a történet szimbolikusan jellemző Hamvas Bélára. A nyilvánosságtól visszavonult, az alkotóerő belső forrásainak élő szellemi emberként nem tartott igényt pozícióra, a kortársak elismerésére. Ezért is fontos, hogy a hálás utókor mindezt bepótolja.
Jóllehet az ókori és középkori keresztény bölcseletnek, a görög antikvitásnak vagy a hinduizmusnak külön-külön voltak Hamvasnál nagyobb filológiai műveltséggel rendelkező tudósai, mégis az ő személyében éledezett Magyarországon ezeknek a hagyományoknak egy különlegesen izzó energiája – egy mélyebb, a személyes látásmódot radikálisan átalakítani képes, értő együttlátása, melyről kijelenthető, sokak szemléletére gyakorolt valóban mély hatást. Sava Babicnak, Hamvas nagyszerű szerb fordítójának egyszer egy idősebb professzor minden irónia, pátosz és fellengzősség nélkül azt mondta, hogy szeretné, ha halála után a sírban párna helyett Hamvas Scientia Sacráját helyeznék a feje alá.
Mert aki megismerte műveit, az általában nem egyszerűen íróként olvassa tovább Hamvas Bélát. Nem az irodalomnak abban az értelmében alkotott, amely egy anyanyelvi közösség nyelvi zsenijeit képviseli maradandónak bizonyult műveken keresztül, melyek szépséggel, morális tanulsággal, az egy nyelvi közösségben élők összetartozásának megerősítésével szolgálnak. A Hamvas-életműre természetesen mindez egyszerre jellemző, ugyanakkor ennél többet is kínál: a személyes szemléletmód radikális átalakítását, a létezés eleven szellemi telítettségének élményét, mely képes lerombolni saját magunk elől is elrejtőző anyagiasságunkat.
A szervezők, a Hamvas Béla Asztaltársaság tíz fős tagsága színvonalas és fáradhatatlan munkájának talán ez a hamvasi energia az egyik hajtóereje. És talán ez a balatonfüredi Hamvas-napok kivételes sikerének oka is. 25 év, 25 hétvégi eseménysorozat, mely a vidéki magyar művelődés mára páratlan hagyományává nőtte ki magát. Ezzel a magából az életműből nyert lendülettel szeretnék az állandó és alkalmi szervezők ápolni, s minél szélesebb körben megismertetni, s az irodalmi kánonban az őt megillető helyre állítani Hamvas Béla szellemi örökségét.
Ezen a helyen meg kell emlékeznünk az említett Sava Babicról is – aki Szőcs Géza mellett – az Asztaltársaság tiszteletbeli elnöke, és aki a Hamvas-napok programsorozatának vázát egykor elgondolta és annak létrehozásában aktívan részt vett. Író, költő, tudós, a magyar irodalom szerb szerelmese, aki több évtizedes irodalomszervezői, fordítói és oktató munkájának köszönhetően nehezen túlbecsülhető érdemeket szerzett Hamvas Béla itthoni és szerbiai elismertetéséért.
Kívánok Önöknek a szervezők és a magam nevében a hétvégére méltó emlékezést és felemelő találkozást Hamvas Béla ma is élő szellemével és szellemiségével!
Fehér István irodalomtörténész beszéde 2025. márciusában a Hamvas Napokon, a kultikus író emlékfájánál hangzott el.
