Több száz vers érkezett az idei, 33. alkalommal kiírt Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőversenyre. A fődíjat Kugler Viktor Pinokkióbőr című költeményével érdemelte ki. A Térey-díjat Pál Dániel Levente, az idén először átadott Jókai emlékdíjat pedig Szentirmai Mária vehette át. Az irodalmi fesztivál a Jókai bicentenárium jegyében a nagy, klasszikus íróról is megemlékezett.
Az 1993-ban született, jelenleg Dunaújvárosban a Pentelei Waldorf Iskolában tanárként dolgozó Kugler Viktor vehette át a költőverseny fődíját. A költő kérdésünkre elmondta: bár nem híve a költemények versenyeztetésének, ezúttal mégis késztetést érzett arra, hogy versét elküldje a versenyre.
– Az elismerés jól esik a lelkemnek, egyáltalán nem számítottam rá. A Pinokkióbőr egy játékos szerepvers. A még élettelen Pinokkió az életről fantáziál, vágyakozik rá. Ez egy vágyakozó vers, igaz, nem túl biztató zárással. Nem szeretnék sötét tónusú verseket írni, nem ez az eredeti szándékom, de mégis többnyire ilyenek lesznek – válaszolta kérdésünkre Kugler Viktor, aki hozzá tette: két kész verseskötete van, amelyek kiadásra várnak. Kugler Viktor díjazott verse. A versről írt laudáció.
Ismét több száz versből választotta ki a zsűri a legjobbakat. Érkeztek versek Ausztriából, Olaszországból, Romániából, Szerbiából, Szlovákiából, Svájcból, sőt még az USA-ból is. A díjazott költők és az oklevelet kapott alkotók a rendezvény kiemelt támogatójának a Herendi Porcelánma-nufaktúrának az ajándékait vehették át. A díjazott versek ezúttal is megjelentek a Tempevölgy folyóiratban.
Először a verseny történetében a fődíj és a Térey-díj mellett a Jókai bicentenárium alkalmából egy Jókai díjat is átadnak, illetve ebben az évben másodszor ad át elismerést az Országút folyóirat, amelyet Lázár Balázs: Íme, hát a verscímű műve érdemelt ki. Pál Dániel Levente Térey-díjas verse itt olvasható.Laudáció a versről. Szentirmai Mária Jókai emlékdíjas verse itt olvasható.Laudáció itt.
A 33. Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőverseny a hagyományoknak megfelelően a Tagore sétányon Salvatore Quasimodo emlékfájánál tartott ünnepséggel kezdődött, ahol Cserép László, a Quasimodo Költőverseny alapítója beszédében felidézte a több mint három évtizedet felölelő rendezvény legfontosabb alakjait illetve mozzanatait, majd este az Anna Grand Hotelben megrendezték a költőverseny díjkiosztóját, amelyen olaszul és magyarul is elhangoztak a díjazott versek. Az Olasz Kultúrintézet jóvoltából az olasz, tenor énekművész Julian Dionne, akit Neumark Zoltán zongorán és Manuel Buda gitáron kísért adott gálaműsort.
A rendezvény második napján irodalmi matiné keretében az alkotók közreműködésével bemutatták a díjnyertes tárcanovellákat és verseket, amelyek a Tempevölgy folyóirat legfrissebb számában is olvashatók. Rendhagyó módon Ezúttal a Jókai bicentenárium apropóján a Balatonfüredhez erősen kötődő íróról is megemlékeztek. A Balatonon hajózva Szörényi László irodalomtörténész tartott előadást Jókai és Olaszország címmel, majd Praznovszky Mihály irodalomtörténész moderálásában az író munkásságát kerekasztal-beszélgetés keretében taglalták a téma szakavatottjai: Nagy Koppány Zsolt költő, Kiss Krisztina irodalomtörténész, és Erős Kinga költő, a Magyar Írószövetség elnöke.
A híres olasz költő Salvatore Quasimodo 1961-ben járt Balatonfüreden, a Tagore sétányon gyógy-ulásának emlékére emlékfát ültetett és versben fogalmazta meg a balatoni tájhoz, a városhoz fű-ződő érzéseit. A Nobel-díjas olasz költő tiszteletére rendezik meg 1992 óta évről évre a Quasi-modo Nemzetközi Költőversenyt, amelyre több száz magyar és külföldi pályázat érkezik minden évben, amelyek közül zsűri választja ki a legjobbakat. Faludy György, Határ Győző, Orbán Ot-tó, Czigány György, Gergely Ágnes, Gömöri György, Zalán Tibor, Szálinger Balázs, Marno János, Tóth Krisztina csak néhányan a teljesség igénye nélkül, azok közül, akik díjat kaptak a költőverseny harminc éve alatt.
Nádler István festményei olyanok, mintha a láthatatlan világból, a rejtett szférákból hoznának üzenetet. Nem ismeri a mozdulatlanságot, a határokat. Képei egyfajta lírai absztrakciók, érzéki és egyben elementáris erejű ecsetvonásokkal.
Sötét és világos vonalak, sávok, finom átmenetek, színek keresztezik egymást, nem tudjuk, hol vagyunk, valamitől el vagyunk zárva vagy netán éppen valamibe be vagyunk zárva? Felfelé tartunk vagy éppen lefelé? Nem véletlen, hogy Nádler egyik festményének címe, a Kabbala leglényegesebb művéből A Ragyogás könyvéből származik: „egy fordul minden irányba, így minden eggyé lesz.”
A Vaszary Galériában látható kiállítás a 2024-ben készült új festményekkel a jelenre koncentrál, miközben felrajzolja Nádler István pályájának ívét, megjeleníti a művész különböző korszakait. A bölcselet és a költészetet is megjelenik a tárlaton, Nádler az úgynevezett baráti-képeken megidézi egykori barátait Tandori Dezsőt, Bak Imrét,Esterházy Pétert, Mulasics Lászlót és a közelmúltban elhunyt Tolnai Ottót.
Nádler művészetének központi tapasztalata az úton lét: az utazás egyszerre vonatkoztatható a különböző fizikai terek, helyek és kontextusok szellemére, és arra a szellemi útra is, amelynek egyes stádiumai az életműben végig követhetők – írják a kiállítás kurátorai Fehér Dávid és Geskó Judit művészettörténészek, akik a megnyitó után tárlatvezetést is tartottak.
A Jókai olvasónaplóm című pályázatra 18-25 év közötti szerzők magyar nyelvű, korábban nem publikált, rövid miniesszével, élménybeszámolóval nevezhetnek, amely egy, a pályázó számára fontos Jókai műről szól.
A pályaműveket szeptember végéig lehet beadni, a díjkiosztó ünnepséget a Magyar Nyelv Napján, november 13-án rendezik majd meg. A műveket elbíróló zsűri elnöke Szörényi László irodalomtörténész, kritikus.
Az idén 34. alkalommal megrendezendő Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőversenyen is a Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából külön figyelmet kap az író életműve.
A Nobel-díjas Salvatore Quasimodo 1961-es, balatonfüredi tartózkodása emlékére 1992 óta évről évre megrendezett költőverseny a magyar irodalmi élet neves eseménye. A nagy érdeklődésre való tekintettel a költőversenyre beadható versek határidejét egy hónappal meghosszabbították, így július 30-ig lehet pályázni. Ezúttal is kortárs verseket várnak a rangos megmérettetésre, amelyek közül legalább az egyiknek valamilyen módon kapcsolódnia kell a Jókai életműhöz.
A díjnyertes alkotásokat ez év szeptemberében, irodalmi fesztivál keretében mutatják majd be Balatonfüreden.
176 írás érkezett A vonal alatt címmel a Magyar Írószövetség és a Quasimodo Közalapítvány közös tárcanovella pályázatára, amit a Jókai 200 apropóján hirdettek meg. A jeligés pályázatot Felszeghy Ildikó A látogató című műve nyerte, de a zsűri több díjat is kiosztott. A kiírók Jókai kedvelt műfajának előtérbe helyezésével kívántak emléket állítani a nagy mesemondónak.
A beérkezett pályaműveket háromtagú zsűri bírálta el, melynek tagjai: Erős Kinga, Tóbiás Krisztián és Szakonyi Károly volt.
– Meglepett, hogy ennyi színvonalas pályamű érkezett. Érdekes témákról olvashattunk, alapos életismeretről tanúskodnak a beérkezett művek. A tárcának nagy hagyománya van az irodalmunkban, elég csak Kosztolányira vagy Móriczra gondolni, sajnos mára kissé elfeledetté vált ez a műfaj, a lapok szinte nem is közölnek ilyen írásokat. Abban bízom, hogy ezzel a kiírással újra figyelmet kap ez a kedvelt, könnyen olvasható műfaj – vélekedett Szakonyi Károly író.
Erős Kinga a Magyar Írószövetség elnöke kiemelte a tárcanovellák az emberközeli történetekkel az élet színesebb, esetenként a drámaibb oldalát mutatják meg.
– Újra bebizonyosodott, hogy van értelme a jeligés pályázatoknak, mert nem mindig a legnevesebb alkotók nyernek. Örülök, hogy ennyi írástudónak sikerült felkeltenünk ezúttal is az érdeklődését, igazán öröm volt olvasni a tárcákat – fogalmazott. Tóbiás Krisztián a díjátadón bejelentette, hogy az általa szerkesztett Tempevölgy folyóirat legújabb számában minden díjazott írás olvasható lesz majd.
A Balatonfüred Kongresszusi Központban rendezett díjátadón Oberfrank Pál Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, színházigazgató felolvasta a díjnyertes novellát.
A tárcanovella pályázat díjazottjai:
1. Felszeghy Ildikó: A látogató
2. Mán Éva: Elfelejtettek visszamenni
3. Balogh Gábor: Miért édes a proletár?
Különdíjat kapott:
Szepesi Kornél: Milyen állat?
Wagner István: A tengerszemű hölgy
A 25. évfordulóját ünneplő Hamvas Béla Asztaltársaság újból kiadta a saját kezdeményezésére tavaly megjelent Hamvas életműről szóló tanulmány kötetet. Az isteni eredet tudata című kiadvány reális képet igyekszik adni az író munkásságáról és gondolatiságáról.
A Horváth Róbert és Stamler Ábel szerkesztette kötet a hamvasi hagyományokat tárja fel 13 tanulmány segítségével.
– Kritikátlan rajongás illetve egy eltúlzott kritikai alapállás jellemzi Hamvas hazai recepcióját, amivel az baj, hogy ebben a környezetben nagyon nehéz megérteni Hamvas életművét. Megkerestük azokat a szakavatott szerzőket, vallástörténészeket, filozófusokat, történészeket, kutatókat, akik eszmetörténeti megközelítésben értelmezik Hamvas viszonyulását ezekhez a tanokhoz. Az volt a szándékunk, hogy egy megalapozott, hiteles kötettel előrelépjünk az életmű recepciójában. Egy rendkívül bonyolult életműről beszélünk, amelyben számos vallás és művészeti ág értelmezése jelenik meg – így Horváth Róbert vallásfilozófus, a kötet egyik szerkesztője.
Stamler Ábel vallástudós hangsúlyozta: Hamvas Béla folyamatosan korrigálta önmagát, folyamatos gondolkodásban volt, képes volt az önvizsgálatra, amivel mindannyiunk számára azt üzeni, hogy az embernek mindig dolgoznia kell magán, tanulni és tájékozódni.
– Bármennyire tiszteljük Hamvast, azt el kell mondanunk, hogy nem lehet fenntartások nélkül kezelni a különböző tanokról alkotott álláspontját. Az iszlám és az egyiptomi hagyományt ezért ki is hagytuk a kötetből, ezeket nem vizsgálta kellő alapossággal. Rendkívüli gondolkodó volt, de ha az egyes hagyományokról alkotunk véleményt, mindig érdemes más forrásból is tájékozódni – fogalmazott Stamler Ábel szerkesztő.
Az isteni eredet tudata – Hamvas Béla hagyományai című tanulmánykötet itt a honlap címén megrendelhető, illetve az Írók boltjában és a Babérliget könyvesboltban (Budapest), valamint a Vaszary Galéria Könyvesboltjában, Balatonfüreden is kapható.
