Szerző: Martinovics Tibor | ápr 14, 2025 | Archívum
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A hazai irodalom és bölcselet egyik legnagyobb huszadik századi alakjára, a rendkívüli műveltsége ellenére az ötvenes-hatvanas években fizikai munkásként dolgozó, saját korában agyonhallgatott, máig ellentmondásosan megítélt kultikus íróra, Hamvas Bélára 2000 márciusa óta minden évben megemlékezünk Balatonfüreden.
Az anekdotikus történet szerint valamikor az 50-es években egy jelentős fővárosi könyvtár igazgatót keresett, s az állást nyilvánosan meghirdették. Hamvas barátai biztatására, két évtizedes könyvtáros múltjának és műveltségének tudatában elment ebbe a könyvtárba. Az egyik erőmű építkezéséről érkezett, mészfoltos, elhasznált munkásruhában, s mindjárt miután köszönt az intézet portásának elmondta neki, hogy az álláshirdetés miatt érkezett, s udvariasan megkérdezte, hogy az állást betöltötték-e. A portásnak viszont Hamvasra tekintve csak az jutott eszébe, hogy a nála érdeklődő férfi a saját portaszolgálatos állására gondol, hiszen napokkal azelőtt állt munkába a könyvtár alkalmazásában. Így azt válaszolta Hamvasnak – mit sem tudva arról, hogy az intézet igazgatót is keres – hogy az állást már betöltötték. Hamvas erre megköszönte a szíves tájékoztatást és távozott.
Akár így történt akár nem, mindenesetre a történet szimbolikusan jellemző Hamvas Bélára. A nyilvánosságtól visszavonult, az alkotóerő belső forrásainak élő szellemi emberként nem tartott igényt pozícióra, a kortársak elismerésére. Ezért is fontos, hogy a hálás utókor mindezt bepótolja.
Jóllehet az ókori és középkori keresztény bölcseletnek, a görög antikvitásnak vagy a hinduizmusnak külön-külön voltak Hamvasnál nagyobb filológiai műveltséggel rendelkező tudósai, mégis az ő személyében éledezett Magyarországon ezeknek a hagyományoknak egy különlegesen izzó energiája – egy mélyebb, a személyes látásmódot radikálisan átalakítani képes, értő együttlátása, melyről kijelenthető, sokak szemléletére gyakorolt valóban mély hatást. Sava Babicnak, Hamvas nagyszerű szerb fordítójának egyszer egy idősebb professzor minden irónia, pátosz és fellengzősség nélkül azt mondta, hogy szeretné, ha halála után a sírban párna helyett Hamvas Scientia Sacráját helyeznék a feje alá.
Mert aki megismerte műveit, az általában nem egyszerűen íróként olvassa tovább Hamvas Bélát. Nem az irodalomnak abban az értelmében alkotott, amely egy anyanyelvi közösség nyelvi zsenijeit képviseli maradandónak bizonyult műveken keresztül, melyek szépséggel, morális tanulsággal, az egy nyelvi közösségben élők összetartozásának megerősítésével szolgálnak. A Hamvas-életműre természetesen mindez egyszerre jellemző, ugyanakkor ennél többet is kínál: a személyes szemléletmód radikális átalakítását, a létezés eleven szellemi telítettségének élményét, mely képes lerombolni saját magunk elől is elrejtőző anyagiasságunkat.
A szervezők, a Hamvas Béla Asztaltársaság tíz fős tagsága színvonalas és fáradhatatlan munkájának talán ez a hamvasi energia az egyik hajtóereje. És talán ez a balatonfüredi Hamvas-napok kivételes sikerének oka is. 25 év, 25 hétvégi eseménysorozat, mely a vidéki magyar művelődés mára páratlan hagyományává nőtte ki magát. Ezzel a magából az életműből nyert lendülettel szeretnék az állandó és alkalmi szervezők ápolni, s minél szélesebb körben megismertetni, s az irodalmi kánonban az őt megillető helyre állítani Hamvas Béla szellemi örökségét.
Ezen a helyen meg kell emlékeznünk az említett Sava Babicról is – aki Szőcs Géza mellett – az Asztaltársaság tiszteletbeli elnöke, és aki a Hamvas-napok programsorozatának vázát egykor elgondolta és annak létrehozásában aktívan részt vett. Író, költő, tudós, a magyar irodalom szerb szerelmese, aki több évtizedes irodalomszervezői, fordítói és oktató munkájának köszönhetően nehezen túlbecsülhető érdemeket szerzett Hamvas Béla itthoni és szerbiai elismertetéséért.
Kívánok Önöknek a szervezők és a magam nevében a hétvégére méltó emlékezést és felemelő találkozást Hamvas Béla ma is élő szellemével és szellemiségével!
Fehér István irodalomtörténész beszéde 2025. márciusában a Hamvas Napokon, a kultikus író emlékfájánál hangzott el.
Szerző: Martinovics Tibor | márc 24, 2025 | Egyéb kategória
Ráolvasással, Koloska-völgyi zarándoklattal, koncerttel idézték meg Balatonfüreden a magyar irodalom kultikus szerzőjét, Hamvas Bélát. A Hamvas Napok keretében ezúttal egy zenei ősbemutató illetve egy elveszettnek hitt Hamvas tanulmány könyvbemutatója is várta az érdeklődőket és átadták az idei Sziveri János-díjat is.
A hazai irodalom és bölcselet egyik legnagyobb huszadik századi alakjára, a máig ellentmondásosan megítélt kultikus íróra, Hamvas Bélára emlékeztek meg Balatonfüreden.
A szellemóriás hagyatékát ápoló, immár 25 éves Hamvas Béla Asztaltársaság kétnapos rendezvényén bemutatták a szerző eddig elveszettnek hitt nagy esszéjét tartalmazó könyvet. A SETH című mű a Hamvassal szoros szellemi és tanítványi kapcsolatban álló Molnár Sándor festőművész hagyatékából került elő egy évvel ezelőtt.
Hamvas Béla életműve kapcsán az utóbbi évek szövegkutatásainak egyik legfontosabb, legjelentősebb eredménye, hogy most az olvasók elé került az eddig ismeretlen szöveg. Az 1946-ban megírt munkájában Hamvas először rögzíti és bontja ki későbbi gondolkodásának azt a három (ontológiai, ismeretelméleti és gyakorlati) sarokpontját, amely utat nyitott számára az archaikus szellemi hagyomány és a kereszténység egységének megfogalmazásához.
– Újra kiadjuk Hamvas Béla átfogó, 21 kötetből álló, jelen ismereteink szerint teljes életművét. Ennek része a most kiadott Scientia Sacra kötet illetve az elveszettnek hitt esszé megjelenése is, amely kultúrtörténeti újdonságnak számít. A sorozat nem kronológikus rendben jeleníti meg Hamvas műveit, hanem a jobb megértés érdekében műfaji blokkokban jelentetjük meg azokat. Az új kiadás csak autentikus szövegeket tartalmaz, az előző életmű sorozattal ellentétben nem lesznek benne szerkesztői belenyúlások, utólagos értelmezések, ragaszkodtunk a Hamvas által javított kéziratokhoz – fogalmazott a két kötet bemutatóján Palkovics Tibor szerkesztő, a Hamvas Béla-hagyaték gondozója, akivel Stamler Ábel vallástudós beszélgetett a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban.
Szintén újdonságként a két napos rendezvényen előadták Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző Hamvas az Öt géniusz című esszéje inspirálta balladisztikus kamaraművét.
A Penta Essentia – zene az öt géniusz földjéről című, több mint hetven perces kortárs zenemű ősbemutatója nagy sikert aratott. A kortárs darabban a kamarazenekar megszólaltatta zeneművet népdalénekek és prózai szövegek kísérték. A narrátor két szerelemes ifjú balladáján keresztül vezette végig a hallgatót a Kárpát-medence öt nagy tájegységén.
A Hamvas Napok idén is a hagyományos ráolvasással kezdődtek a Tagore sétányon álló Hamvas-hársra olvasták rá az író Fák című esszéjének egy részletét és a résztvevők most is elzarándokoltak a hangulatos Koloska-völgybe, ahhoz az ikonikus hársfához, amely Hamvas esszéjét ihlette.
A rendezvény keretében átadták a Sziveri János-díjat, amelyet a tragikusan fiatalon elhunyt vajdasági költő emlékére alapítottak. A díjat ebben az évben Veszprémi Szilveszter költő, blogger, közösségszervező kapta meg, aki nem tudott jelen lenni az eseményen.
Veszprémi Szilveszter első kötete 2022-ben jelent meg Helyek, ahol rám öröm vár címmel. A szegedi Grand Café irodalmi programszervezője, a magyarországi roma mesék kutatója. Közösségszervezőként fontos társadalmi kérdések köré szervez programokat.
A Sziveri János Társaság indoklása szerint verseiben önreflexív iróniával szembesíti az olvasót generációja kihívásaival. Jellemző rá a bátor témaválasztás, a szerteágazó érdeklődés és az otthonosság keresése. Költészetében rétegzetten, finoman nyúl a cigány mese- és irodalmi hagyományhoz, a családi mesekincstárhoz, a családi mítoszokhoz. Költészete azoknak ad hangot, akik a társadalom peremén élnek, akiknek a hangját nem hallani, akikre érdemes odafigyelni, mert problémájuk az egész társadalom szerkezetére világít rá – ismertette a döntés hátterét Fenyvesi Ottó költő, a Sziveri Társaság elnöke.
Az eseményen jelen volt a költő özvegye Utasi Erzsébet és Balázs Attila író, Bakos Árpád zenész pedig két megzenésített Sziveri verset adott elő.
Szerző: Martinovics Tibor | márc 13, 2025 | Egyéb kategória
A Jókai Napok keretében, május 2-án, ünnepélyes keretek között hirdetik ki a A Magyar Írószövetség és a Quasimodo Közalapítvány jeligés tárcanovella-pályázatának nyerteseit.
A Vonal alatt című pályázat célja Jókai Mór születésének 200. évfordulójáról való megemlékezés, a nagy mesemondó kedvelt műfajának előtérbe helyezésével.
A tavaly meghirdetett pályázatra érkező novellákat háromtagú zsűri bírálja el, tagjai: Erős Kinga, Tóbiás Krisztián, Szakonyi Károly.
A legjobb művek megjelennek majd a Tempevölgy folyóiratban.
A fődíj: 500 000 forint, a második díj 300 000 forint, a harmadik díj 200 000 forint jutalommal jár.
Szerző: Martinovics Tibor | dec 9, 2024 | Galéria
Szerző: Martinovics Tibor | okt 28, 2024 | Egyéb kategória
Magyar költők megzenésített versei, rendhagyó irodalom óra, és közös versmondás a Kiserdőben. Vidámság, melankólia, rímbe szedett súlyos szavak, laza történetmesélés. Programsorozattal ünneplik Balatonfüreden a Magyar Nyelv Napját.
A november 12-16. között zajló rendezvény stílszerűen Balázs Géza nyelvész, egyetemi tanár előadásával kezdődik, aki arra keresi a választ, hogy miként alakulhat át a nyelvünk a mesterséges intelligencia korában. Egyáltalán átalakul-e vagy esetleg ez már részlegesen meg is történt? A „Ki ötezerben élsz” című előadáson szó lesz arról is, hogy tartani kell-e a nyelvünk folyamatos változásától, gazdagodik, silányul vagy egyszerűen csak átalakul a nyelv.
A rendezvénysorozat másnap, november 13-án, szerdán a Kiserdőben rendezendő közös versmondással folytatódik. Az egykori kőszínházi oszlopoknál évek óta egy-egy költő állt ki a helyi diákok elé és szavalnak el együtt egy verset, mert a szavak közös mormolásának különös varázsa van. Ebben az évben Iancu Laura, József Attila-díjas költő mond köszöntőt, majd egy rendhagyó irodalomóra megtartására is vállalkozik.
Még szerdán Regős Mátyás költő és Vértesi Ferenc gitáros zenés irodalmi est keretében igyekszik a melankóliát és a líraiságot megjeleníteni, valahogy így: „Hülyeség várni a tavaszt angyalom, megkívánni elég. Aztán keresni egy padot mellékesen és tétován, nadrágszárad felhúzni kissé, és álladat égnek szegezni.”
Elhangzanak majd dalok Patyik Fedonról, a képzeletbeli barátról, a gyerekkorról, és persze női sorsokról. Különös alakok és történetek elevenednek majd meg, a szerzők ígérete szerint mind-mind kicsit közelebb viszi a hallgatóságot a boldogsághoz.
November 16-án pedig Szálinger Balázs József Attila- és Salvatore Quasimodo-díjas költő és Szűcs Krisztián (HS7, Budapest Bár, NAZA, Rühös Foxi) gitárművész szólaltatják meg a lírai énjüket. A Szűcsinger műfaja meghatározhatatlan: koncertnek irodalmi est, irodalmi estnek kabaré, kabarénak költészet, költészetnek meg öncélú örömzene. Petőfi, Háy János, Beatles dalok, magyar kabaré és persze Szálinger Balázs saját szövegi. Könnyed, elgondolkodtató és súlyos szövegekhez színes, gitárközpontú popzene társul. Lesz sok öröm és bánat az est végén még világslágerek is megszólalnak.
– A duónknak két érdekessége van: én nem vagyok zenész, csak felolvasok, esetleg a végén, ha már jó a hangulat merem elővenni a kazut és belefújok párat, ami általában inkább vicces szokott lenni. Szűcs Krisztián pedig popzenész, így más a közelítése a versekhez, mint amit megszoktunk például a Kaláka együttes révén. Szóval kabaré az egész – nyilatkozta portálunknak Szálinger Balázs.
A rendezvénysorozat ideje alatt magyar nyelvi játékokat tartanak a helyi általános és középiskolás diákok részére.
A november 12-16. között zajló rendezvénysorozat részletes programja itt.
