Hamvas Napok – Ősbemutató és eddig nem ismert kézirat

Hamvas Napok – Ősbemutató és eddig nem ismert kézirat

Ráolvasással, Koloska-völgyi zarándoklattal, koncerttel idézték meg Balatonfüreden a magyar irodalom kultikus szerzőjét, Hamvas Bélát. A Hamvas Napok keretében ezúttal egy zenei ősbemutató illetve egy elveszettnek hitt Hamvas tanulmány könyvbemutatója is várta az érdeklődőket és átadták az idei Sziveri János-díjat is.

A hazai irodalom és bölcselet egyik legnagyobb huszadik századi alakjára, a máig ellentmondásosan megítélt kultikus íróra, Hamvas Bélára emlékeztek meg Balatonfüreden.

A szellemóriás hagyatékát ápoló, immár 25 éves Hamvas Béla Asztaltársaság kétnapos rendezvényén bemutatták a szerző eddig elveszettnek hitt nagy esszéjét tartalmazó könyvet. A SETH című mű a Hamvassal szoros szellemi és tanítványi kapcsolatban álló Molnár Sándor festőművész hagyatékából került elő egy évvel ezelőtt.

Hamvas Béla életműve kapcsán az utóbbi évek szövegkutatásainak egyik legfontosabb, legjelentősebb eredménye, hogy most az olvasók elé került az eddig ismeretlen szöveg. Az 1946-ban megírt munkájában Hamvas először rögzíti és bontja ki későbbi gondolkodásának azt a három (ontológiai, ismeretelméleti és gyakorlati) sarokpontját, amely utat nyitott számára az archaikus szellemi hagyomány és a kereszténység egységének megfogalmazásához.

– Újra kiadjuk Hamvas Béla átfogó, 21 kötetből álló, jelen ismereteink szerint teljes életművét. Ennek része a most kiadott Scientia Sacra kötet illetve az elveszettnek hitt esszé megjelenése is, amely kultúrtörténeti újdonságnak számít. A sorozat nem kronológikus rendben jeleníti meg Hamvas műveit, hanem a jobb megértés érdekében műfaji blokkokban jelentetjük meg azokat. Az új kiadás csak autentikus szövegeket tartalmaz, az előző életmű sorozattal ellentétben nem lesznek benne szerkesztői belenyúlások, utólagos értelmezések, ragaszkodtunk a Hamvas által javított kéziratokhoz – fogalmazott a két kötet bemutatóján Palkovics Tibor szerkesztő, a Hamvas Béla-hagyaték gondozója, akivel Stamler Ábel vallástudós beszélgetett a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban.

Szintén újdonságként a két napos rendezvényen előadták Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző Hamvas az Öt géniusz című esszéje inspirálta balladisztikus kamaraművét.
A Penta Essentia – zene az öt géniusz földjéről című, több mint hetven perces kortárs zenemű ősbemutatója nagy sikert aratott. A kortárs darabban a kamarazenekar megszólaltatta zeneművet népdalénekek és prózai szövegek kísérték. A narrátor két szerelemes ifjú balladáján keresztül vezette végig a hallgatót a Kárpát-medence öt nagy tájegységén.

A Hamvas Napok idén is a hagyományos ráolvasással kezdődtek a Tagore sétányon álló Hamvas-hársra olvasták rá az író Fák című esszéjének egy részletét és a résztvevők most is elzarándokoltak a hangulatos Koloska-völgybe, ahhoz az ikonikus hársfához, amely Hamvas esszéjét ihlette.

A rendezvény keretében átadták a Sziveri János-díjat, amelyet a tragikusan fiatalon elhunyt vajdasági költő emlékére alapítottak. A díjat ebben az évben Veszprémi Szilveszter költő, blogger, közösségszervező kapta meg, aki nem tudott jelen lenni az eseményen. 

Veszprémi Szilveszter első kötete 2022-ben jelent meg Helyek, ahol rám öröm vár címmel. A szegedi Grand Café irodalmi programszervezője, a magyarországi roma mesék kutatója. Közösségszervezőként fontos társadalmi kérdések köré szervez programokat.
A Sziveri János Társaság indoklása szerint verseiben önreflexív iróniával szembesíti az olvasót generációja kihívásaival. Jellemző rá a bátor témaválasztás, a szerteágazó érdeklődés és az otthonosság keresése. Költészetében rétegzetten, finoman nyúl a cigány mese- és irodalmi hagyományhoz, a családi mesekincstárhoz, a családi mítoszokhoz. Költészete azoknak ad hangot, akik a társadalom peremén élnek, akiknek a hangját nem hallani, akikre érdemes odafigyelni, mert problémájuk az egész társadalom szerkezetére világít rá – ismertette a döntés hátterét Fenyvesi Ottó költő, a Sziveri Társaság elnöke.

Az eseményen jelen volt a költő özvegye Utasi Erzsébet és Balázs Attila író, Bakos Árpád zenész pedig két megzenésített Sziveri verset adott elő.

 

A Jókai Napokon hirdetik ki a novellapályázat nyerteseit

A Jókai Napokon hirdetik ki a novellapályázat nyerteseit

A Jókai Napok keretében, május 2-án, ünnepélyes keretek között hirdetik ki a A Magyar Írószövetség és a Quasimodo Közalapítvány jeligés tárcanovella-pályázatának nyerteseit.

A Vonal alatt című pályázat célja Jókai Mór születésének 200. évfordulójáról való megemlékezés, a nagy mesemondó kedvelt műfajának előtérbe helyezésével.

A tavaly meghirdetett pályázatra érkező novellákat háromtagú zsűri bírálja el, tagjai: Erős Kinga, Tóbiás Krisztián, Szakonyi Károly.
A legjobb művek megjelennek majd a Tempevölgy folyóiratban.

A fődíj: 500 000 forint, a második díj 300 000 forint, a harmadik díj 200 000 forint jutalommal jár.

Versek, zene, kabaré – Magyar Nyelv Napja

Versek, zene, kabaré – Magyar Nyelv Napja

Magyar költők megzenésített versei, rendhagyó irodalom óra, és közös versmondás a Kiserdőben. Vidámság, melankólia, rímbe szedett súlyos szavak, laza történetmesélés. Programsorozattal ünneplik Balatonfüreden a Magyar Nyelv Napját.

A november 12-16. között zajló rendezvény stílszerűen Balázs Géza nyelvész, egyetemi tanár előadásával kezdődik, aki arra keresi a választ, hogy miként alakulhat át a nyelvünk a mesterséges intelligencia korában. Egyáltalán átalakul-e vagy esetleg ez már részlegesen meg is történt? A „Ki ötezerben élsz” című előadáson szó lesz arról is, hogy tartani kell-e a nyelvünk folyamatos változásától, gazdagodik, silányul vagy egyszerűen csak átalakul a nyelv.

A rendezvénysorozat másnap, november 13-án, szerdán a Kiserdőben rendezendő közös versmondással folytatódik. Az egykori kőszínházi oszlopoknál évek óta egy-egy költő állt ki a helyi diákok elé és szavalnak el együtt egy verset, mert a szavak közös mormolásának különös varázsa van. Ebben az évben Iancu Laura, József Attila-díjas költő mond köszöntőt, majd egy rendhagyó irodalomóra megtartására is vállalkozik.

Még szerdán Regős Mátyás költő és Vértesi Ferenc gitáros zenés irodalmi est keretében igyekszik a melankóliát és a líraiságot megjeleníteni, valahogy így: „Hülyeség várni a tavaszt angyalom, megkívánni elég. Aztán keresni egy padot mellékesen és tétován, nadrágszárad felhúzni kissé, és álladat égnek szegezni.”
Elhangzanak majd dalok Patyik Fedonról, a képzeletbeli barátról, a gyerekkorról, és persze női sorsokról. Különös alakok és történetek elevenednek majd meg, a szerzők ígérete szerint mind-mind kicsit közelebb viszi a hallgatóságot a boldogsághoz.

November 16-án pedig Szálinger Balázs József Attila- és Salvatore Quasimodo-díjas költő és Szűcs Krisztián (HS7, Budapest Bár, NAZA, Rühös Foxi) gitárművész szólaltatják meg a lírai énjüket. A Szűcsinger műfaja meghatározhatatlan: koncertnek irodalmi est, irodalmi estnek kabaré, kabarénak költészet, költészetnek meg öncélú örömzene. Petőfi, Háy János, Beatles dalok, magyar kabaré és persze Szálinger Balázs saját szövegi. Könnyed, elgondolkodtató és súlyos szövegekhez színes, gitárközpontú popzene társul. Lesz sok öröm és bánat az est végén még világslágerek is megszólalnak.

– A duónknak két érdekessége van: én nem vagyok zenész, csak felolvasok, esetleg a végén, ha már jó a hangulat merem elővenni a kazut és belefújok párat, ami általában inkább vicces szokott lenni. Szűcs Krisztián pedig popzenész, így más a közelítése a versekhez, mint amit megszoktunk például a Kaláka együttes révén. Szóval kabaré az egész – nyilatkozta portálunknak Szálinger Balázs.

A rendezvénysorozat ideje alatt magyar nyelvi játékokat tartanak a helyi általános és középiskolás diákok részére.

A november 12-16. között zajló rendezvénysorozat részletes programja itt.

 

Nők ecsettel és tollal a békéért – Irodalmi Szalon

Nők ecsettel és tollal a békéért – Irodalmi Szalon

Ebben az évben van a 25. évfordulója, hogy az ENSZ közgyűlése elfogadta a béke kultúrájáról szóló nyilatkozatot és cselekvési programot, amely kimondja: a béke nemcsak a konfliktusok hiánya, hanem pozitív, dinamikus részvételi folyamat, ahol ösztönzik a párbeszédet és a kölcsönös megértés, együttműködés szellemében oldják meg a konfliktusokat. A béke világnapja alkalmából a magyar ENSZ Társaság nemzetközi diplomáciai találkozót rendezett Balatonfüreden.


A Magyarországra akkreditált női nagykövetek, a hazánkba delegált diplomáciai testületek illetve a magyar kulturális élet képviselői vettek részt a találkozón, amelynek eltökélt célja, hogy a művészet, a költészet erejével lépjen fel a béke érdekében folytatott párbeszédért.

A nők ecsettel és tollal a békéért című esemény díszvendége Hedva Ser francia szobrászművész, az UNESCO Kulturális Diplomácia Jószolgálati Nagykövete, valamint dr. Judy Kuriansky író, klinikai pszichológus, a Columbia Egyetem professzora volt.

– Összetöredezett világunkban vissza kell találnunk ahhoz, amitől emberek vagyunk. Hiszek abban, hogy a művészet erejével sikerül jobban megérteni egymást, hogy a kultúra a preventív diplomácia erős eszköze. Nem tántoríthat el bennünket semmi attól, hogy minden lehetséges eszközt felhasználjunk a konfliktusok kialakulásának megelőzésében. Tapasztalataim szerint a nők szerepe ebben kulcsfontosságú, a nők társadalmi életben betöltött szerepe nagyon fontos – vélekedett Bogyay Katalin a Magyar ENSZ Társaság elnöke, a Békenap rendezője.

A programban résztvevő női nagykövetek, a bemutatkozó művészek és költők, Magyarország mellett, 12 országot képviseltek: Argentína, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Ecuador, Finnország, Franciaország, Georgia, Libanon, Marokkó, Mexikó, Törökország, USA volt így jelen az eseményen.

Az Esterházy-kastélyban rendezett konferencián egy Nemzetközi Művészeti Vernisszázs és ‘Soft Power Diplomácia’ Fórumot tartottak, ahol a különböző országokból érkező művésznők bemutatták az alkotásaikat. A fórumon résztvevők a Soft Power Diplomácia jelentőségéről beszéltek, hangsúlyozva, ha egymás kultúráját megismerjük, akkor jóval nagyobb esélyünk van arra, hogy megértsük egymást, hogy fenntartsuk a békét.

A rendezvényen Bóka István Balatonfüred polgármestere hangsúlyozta: Balatonfüred a kultúraalapú városfejlesztés mellett döntött, amely meghatározza a város identitását.
– Büszkék vagyunk az épített környezetünkre, a művészeinkre, a sportolóinkra, a környezetre, ami körülvesz bennünket. Sokat köszönhetünk a kultúránknak, a művészeteknek, a város nemzetközi kapcsolatai is ebből fakadnak, gondoljunk csak a Nobel-díjas indiai költőre Rabindranáth Tagore-ra. Nevét ma a Balaton leghíresebb sétánya őrzi – vélekedett Bóka István, aki Madách Imre Az ember tragédiája című művét idézve azt mondta: minden, ami a hölgyeknél van az költészetté és dallá fog szűrődni.

A Szőcs Géza Irodalmi Szalonban pedig az említett országok női költőinek versei a nagykövetek és a díszvendégek tolmácsolásában hangzottak el eredeti nyelven illetve magyar fordításban, amelyeket Kéri Kitty színművész olvasott fel.

A program a Magyar Diplomáciai Akadémiával együttműködve, a Sándor Palota támogatásával valósult meg.

Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) alkotmánya azzal kezdődik, hogy „a háborúk az emberek elméjében kezdődnek, ezért az emberek elméjében kell felépíteni a béke védelmét”. Ez a gondolat keretezi a béke nemzetközi napja idei megtartásának témáját.

A béke nemzetközi napját 1981-ben hozta létre az ENSZ Közgyűlése. Két évtizeddel később, 2001-ben a Közgyűlés ezt a napot az erőszakmentesség és a tűzszünet időszakává nyilvánította.

A béke világnapja alkalmából szervezett irodalmi szalonon elhangzó versek itt olvashatók:

ARGENTINA – MARÍA ELENA WALSH
BOSNIA HERZEGOVINA – Desanka Maksimović
BRAZIL – CORA CORALINA
ECUADOR – MATILDE HIDALGO DE PRÓCEL
FRANCE – ANDRÉE CHÉDID
GEORGIA – ANA KALANDADZE
HUNGARY – ÁGNES NEMES NAGY
LIBANON- NADIA TUENI
MEXICO – Sor Juana Inés de la Cruz
MOROCCO – SIJILMASSI IDRISSI
TURKEY – Nigar Hanim
USA – Sylvia Plath