Pustol a hó, avagy Könnyű neked, Szarvas Józsi címmel láthatott a közönség egyszemélyes előadást az irodalmi szalonban. Szarvas József önmaga történetét adta elő közel két órában. A színész és Bérczes László dramaturg közösen írt egy könyvet, melyet színdarabbá alakítottak. A 2018 nyarán megjelent életregény nyomán készült darabban olyan történetek hangzottak el, melyek fontosak voltak Szarvas József életében.
Egy hatvanéves férfi egy pillanatra megáll, visszanéz, hogy találkozzon önmagával. Találkozzon a tanyasi kisfiúval, a debreceni henteslegénnyel, a Csokonai Színház segédszínészével, a „fekete vonaton” jövő-menő színészhallgatóval, a Vígszínház, Kaposvár, majd az új Nemzeti Színház színészével, a viszáki Tündérkert és Kaszás Attila Pajta Színház gazdájával… Egy pillanatra megáll, aztán indul, folytatja útját.
Képgaléria
Szarvas József Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, az alföldi tanyavilágból érkezett a színészi pályára. Segédszínészként kezdte Debrecenben, harminc évesen diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A Vígszínháznak egy évtizeden keresztül volt tagja, majd a kaposvári társulat következett, 2002-től pedig a budapesti Nemzeti Színház. Több játék- és művészfilmben kapott jelentős szerepet, köztük Gothár Péter A részleg című alkotásában. Identitását, mint mondja a Kárpát-medence őshonos gyümölcsfáiból létrehozott Tündérkert és az általa és családja által alapított őrségi pajtaszínház jelenti.
Bogyay Katalin nagykövet, a Magyar ENSZ társaság elnöke, diplomata, újságíró volt a Szőcs Géza Irodalmi Szalon vendége. Bogyay Katalin hat éven át volt Magyarország ENSZ képviselője New Yorkban és UNESCO nagykövete Párizsban, de ő hozta létre a londoni Magyar Kulturális Intézetet is.
A füredi szalonbeszélgetés alkalmával az is kiderült, hogy a nagykövet asszony a politikai dialógus, a nők megerősítésének, illetve a kultúrák és vallások közötti párbeszédnek is elkötelezett támogatója.
Geskó Judit művészettörténész, a Vaszary Galéria és a Modern Műtár művészeti főtanácsadója a francia Becsületrend lovagi fokozatát vehette át. A Balatonfüredhez erősen kötődő művészettörténész a legmagasabb francia állami kitüntetést a francia-magyar kulturális kapcsolatok fejlesztése terén végzett munkájával érdemelte ki.
A neves művészettörténésszel, a díj apropóján, Cserép László beszélgetett a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban. Kiderül, Geskó Judit tulajdonképpen egy véletlen miatt kezdett el foglalkozni Paul Cezanne életművével, akinek aztán nemzetközileg elismert szakértőjévé vált. Kiderül az is, miért sírta el magát a Szépművészeti Múzeumban nyílt, általa rendezett Cezanne-tól Malevicsig. Árkádiától az absztrakcióig című tárlat miatt, és arról is beszél, hogy a kortárs művészektől tanulta a legtöbbet.
Balatonfüred ebben az évben is meghirdeti a Salvatore Quasimodo Költőversenyt. A több mint harmincéves múltra visszatekintő költőversenyhez hasonló kezdeményezést Európában nem nagyon találni, a rendezvény az elsők között hozta létre az egységes, magyar irodalmi tér fórumát. Idén szeptemberben ismét a Balaton-parti városban találkozik majd a hazai irodalom színe-java – hangzott el az esemény sajtótájékoztatóján.
Bóka István polgármester a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban rendezett tájékoztatón hangsúlyozta: Balatonfüred a kultúra városa, ami nemcsak egy szlogen, hanem a hosszú évek óta zajló átgondolt kulturális fejlesztések hozománya. A város jelentős irodalmi hagyományokkal is rendelkezik, amelynek ugyanúgy része a Lipták Gábor hagyaték, mint a Quasimodo költőverseny, ami a település imázsának egyik meghatározója.
– A napokban adtuk át a Modern Műtárat, egyedülállónak számít ma egy kortárs kiállítótér megnyitása. Hamarosan megnyílik a megújított Esterházy-villa és a Helytörténeti Gyűjtemény. Irodalmi folyóiratot adunk ki, létrehoztuk a Szőcs Géza Irodalmi Szalont, és évről évre a költőversenynek köszönhetően itt Balatonfüreden találkoznak a hazai irodalom legkiválóbb alkotói – fogalmazott Bóka István.
A 31. alkalommal meghirdetett Salvatore Quasimodo Költőverseny friss pályázatát Széchenyi Ágnes irodalomtörténész ismertette. A kortárs verspályázaton két magyar nyelvű, nem publikált költeménnyel lehet részt venni, amiket 2023. június 30-ig várnak a szervezők. A zsűri által kiválasztott díjnyertes alkotásokat ez év szeptemberében irodalmi fesztivál keretében mutatják majd be Balatonfüreden. Dalverseny is kapcsolódik az eseményhez, a Quasimodo Költőverseny elmúlt 30 évében nagydíjban illetve különdíjban részesített költőinek bármely verse megzenésíthető. A pályázatok itt olvashatók.
– A költőversenynek komoly rangja van, fontos, hogy megőrizzük a színvonalát. Ugyanakkor nagy erénye, hogy nyitott, bárki adhat be verset, ami fontos üzenet a mai környezetben, amikor a költészet veszíteni látszik az erejéből – így Széchenyi Ágnes. A Quasimodo költőverseny zsűritagja elmondta, az elmúlt harminc évben több mint hétezer, a pályázati kiírásra érkezett verset olvasott el, minden évben többszáz költemény érkezik, erre számítanak idén is.
Cserép László, a Szőcs Géza Irodalmi Szalon vezetője ismertette a szalon idei jelentősebb programjait, amelyek között természetesen a költőverseny szeptemberi gálaműsora is szerepel. Vendég lesz a szalonban többek között Szomráky Béla Olaszország-szakértő, a pápa tolmácsa és Geskó Judit művészettörténész. Megemlékeznek a 200 éve született Madách Imréről, augusztusban Szőcs Géza 70. születésnapjáról, októberben pedig Cseh Tamásra emlékeznek, akinek Bereményi Géza ültetett emlékfát a Tagore sétányon.
A rendezvény végén bemutatták A kolozsvári sétatér című hangoskönyvet, amelyet Szilágyi Enikő Jászai Mari-díjas színművész szerkesztett Szőcs Géza költeményeiből.
– Szőcs Géza az új verseskötetének kolozsvári bemutatójára egy előadást tervezett, amelyen én adtam volna elő a verseit. Ez halála miatt nem valósulhatott meg, emberi, művészi és baráti kötelességemnek éreztem, hogy ennek emlékére összeállítsam ezt a kötetet – mondta Szilágyi Enikő.
Hamvas Béláról a magyar irodalom kultikus szerzőjéről emlékeztek meg Balatonfüreden. A 24 évvel ezelőtt a Tagore sétányon ültetett fára ezúttal törökül olvasták rá az író Fák című esszéjének egy részletét. Bemutatták a Hamvas esszépályázat írásaiból készült kötetet és elzarándokoltak a Koloska-völgyi ikonikus hársfához.
A hazai irodalom és bölcselet egyik legnagyobb huszadik századi alakjáról, a máig ellentmondásosan megítélt kultikus íróról, Hamvas Béláról Cserép László, a Hamvas Napok szervezője emlékezett meg a Tagore sétányon tartott hagyományos ünnepségen, felidézve a lassan 25 éves múltra visszatekintő rendezvény fontosabb pillanatait.
A szellemóriás hagyatékát ápoló Hamvas Béla Asztaltársaság az Európai kultúra válsága címmel hirdetett esszépályázatot, amelyre ötven mű érkezett, a legjobb írásokat tartalmazó kötetet mutatták be a Hamvas Napok keretében.
– Az volt a cél, hogy ösztönözzük a hazai írótársadalmat az esszéírásra. Voltak félelmeink, van-e létjogosultsága ennek, hiszen ki ír ma esszét? A pályázók inkább tanulmányokat írtak, klasszikus esszé nem érkezett. De a kötetbe szedett írások érdemben foglalkoznak az európai kultúra válságával, különböző megközelítéseket olvashatunk, és vannak művek, amelyek új látószöget hoznak be – fogalmazott Tóbiás Krisztián költő, az esszépályázat zsűrijének tagja, a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban rendezett kötetbemutatón.
Stamler Ábel vallástudós hangsúlyozta: az írásokból számára az derült ki, hogy permanens válság van a nyugati kultúrában. – Kérdés, hogy erre a válságra természetes folyamatként tekintünk, esetleg kataklizmaként? Egy mesterséges állapottal szembesülünk vagy ellenkezőleg egy természetes átalakulás részesei vagyunk? A kötetet elolvasva válaszokat kaphatunk a kérdésekre – mondta Stamler Ábel.
Az esten elhangzott, a Hamvas Béla Asztaltársaság újabb esszépályázatot ír ki.
