Először fordul elő, hogy nem a fővárosban, hanem Balatonfüreden rendezik meg a Magyar széppróza napja alkalmából tartandó irodalmi gálát. Az ünnepségen zenél majd a Kaláka együttes és novellisták részvételével irodalmi játék is lesz. 2018-óta van külön ünnepnapja a magyar szépprózának, amelyet Jókai Mór születéséhez kötöttek. Így adott volt, hogy az író kedvenc városában, Balatonfüreden legyen ezúttal az ünnepség.
– Ez egy viszonylag fiatal ünnep, szeretnénk, ha ismertségében idővel felérne a költészet napjához, ezért döntöttünk úgy, hogy kimozdulunk Budapestről. Jókai erősen kötődött Balatonfüredhez, nincs még egy ilyen város az országban, amelyhez ennyire ragaszkodott volna, ezért adta magát a helyszín – válaszolta kérdésünkre Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke.
A február 18-án tartandó programot a hagyományokhoz híven az írószövetség rendezi. Fellép a Kaláka együttes, bemutatják Az év novellái 2024 című antológiát, amely az elmúlt évben a hazai folyóiratokban megjelent novellák legjavát tartalmazza. Lesz novellaíró verseny is, a rendezvény ideje alatt elkészülő műveket szakmai zsűri értékeli, majd színészek tolmácsolásában a közönség is megismerheti az írásokat. Gáspár Ferenc, Lőrincz P. Gabriella és Kollár Árpád a meghívott alkotók.
– Ez egy játék, amit tapasztalatunk szerint az írók és a közönség is nagyon kedvel. Jókai műcímeiből húzunk ki egyet, ez alapján kell a három írónak a helyszínen, amíg tart a gálaműsor egy-egy novellát megírnia. Ez minden évben meghívásos verseny, külön figyelünk rá, hogy az írók eltérő karakterűek legyenek, lehetőleg más-más generáció képviselői. Ez egy jó alkalom arra, hogy közelebb hozzuk az emberekhez az irodalmat. Ez is Jókai szellemiségéhez tartozik – mondta Erős Kinga, aki kérdésünkre elmondta: elképzelhetetlen, hogy ma akkora sztár legyen egy író, mint saját korában Jókai volt, de arra lehet törekedni, és a széppróza ünnepe ezt célozza meg, hogy minél több olvasóhoz eljussanak a prózák.
– Jókai zseniálisan bánt a korabeli sajtóval, ez nagymértékben hozzájárult a népszerűségéhez. Ma ez már kevés, egyrészt változott az irodalom és az alkotók megítélése, másrészt a jelenlegi platformok nem kedveznek az irodalomnak. Ne legyenek illúzióink, a népszerűséget hozó felületek a rövid, gyorsan befogadható tartalmakat preferálják, a mi hagyományosan regény centrikus irodalmunk itt nehezen találja meg a helyét. De van remény, ezért igyekszünk a gálán könnyeden megmutatni a hazai irodalmat, és még zene is lesz – fogalmazott Erős Kinga.
A Magyar Írószövetség szervezte programra a belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött. Február 16-ig, a quasimodokoltoverseny@gmail.com címen várják a jelentkezéseket.
Dervalics Róbert zenész, a Füred Dixieland Band zenekar alapítója és vezetője kapta idén a Balatonfüred kultúrájáért kitüntetést. A 29 tagot számláló Művészklub a város díszoklevelét vehette át. A Magyar Kultúra Napját ünnepelte a város, az esten Balázs János zongoraművész adott kisebb koncertet.
Az ünnepségen Cserép László, a Szőcs Géza Irodalmi Szalon vezetője mondott beszédet, mint fogalmazott, a világválság korát éljük, amelyben egyfajta kulturális elbizonytalanodást érzékelhetünk.
– A mi feladatunk a saját nemzeti kultúránk megőrzése, ami az európai és egyetemes kultúra szerves része. Őrizni kell hagyományainkat, nyelvünket, szokásainkat, népművészetünket, ünnepeinket, magyarságunkat, hazaszeretetünket és hitünket. Vigyázzunk a közösségünkre, a településünkre, Balatonfüredre, ami a szakrális múlthoz méltóan felújított épített környezetével és a benne élők kultúrájával mindig mosolyog – zárta köszöntőjét Cserép László.
Az ünnepségen Bóka István polgármester adta át, a város képviselő-testületének döntése értelmében, a Balatonfüred Kultúrájáért kitüntetést Dervalics Róbertnek, és a város díszoklevelét a Művészklubnak, amelyet a társaság nevében Nagy Sándorné titkár vett át.
Képgaléria
Dervalics Róbert tősgyökeres balatonfüredi, már a Bem József Általános Iskolában zenei tagozatra járt, alsó tagozatosként iratkozott be a városi zeneiskolájába, ahol Vecsey Ervin tanította klarinétozni. Ő szerettette meg vele a Benkó Dixieland Band felvételeit, ami későbbi pályájára nagy hatással volt.
A zene mellett gyerekkorától fogva vonzotta a katonaság, az egyenruha. 1989-ben felvették Budapestre, a Magyar Néphadsereg Zeneművészeti Tiszthelyettesképző Szakközépiskolájába, ahol kiváló művésztanároktól tanulhatott.
1993-ban került Veszprémbe, a Katona János által vezetett Légierő Zenekarhoz, amely a hagyományos katonazene mellett big band muzsikát is játszott. Itt parancsba kapta, hogy tanuljon meg szaxofonon játszani, mert a zenekarban arra volt szükség.
Mint sok zenész, a munka kiegészítéseként bálokon, esküvőkön, rendezvényeken kezdett el zenélni. 1996-ban 21 évesen már az Anna-bálon zenélt, ahol Louis Armstrong dalokat is énekelt, később már úgy emlegették, mint Louis Armstrong „magyar hangja”.
Dervalics Róbertet a barátai beszélték rá, hogy csináljon egy önálló műsort. Így jött létre 2011-ben a Louis Armstrong showműsor, – innen barátsága Benkó Sándorral, akit példaképének, tanárának tekint.
2016-ban alapította meg a város nevét viselő dixieland zenekarát, – egy jótékonysági koncerttel kezdődött a Füred Dixieland Band fellépéssorozata. A zenekar azóta az egész országot bejárta már, több híres előadóval koncerteztek együtt. Dervalics Róbert továbbra is szívügyének tekinti a jótékonyságot, több fellépésének a bevételét ajánlotta fel főleg a beteg gyermekek támogatására.
A helyi képzőművészeket tömörítő Művészklub a 70-es években működő Füredi Műhely képzőművész szakkör utódja. A műhely az akkori Művelődési Ház keretein belül működött, s tagjainak többször volt egyéni és kollektív kiállítása a Balaton Galériában. Néhány éves szünetet követően a művészek kezdeményezésére a szervezet 1998-ban Művészklub néven alakult újjá. Elnöke és szakmai vezetője Kozma Imre festőművész volt egészen 2020 decemberében bekövetkezett haláláig. A Művészklub tagjai között találunk képzőművészeket, fotóművészeket, ipar- és népművészeket.
A jelenleg 29 tagot számláló klub állandó kiállítóhelye a Polgármesteri Hivatal Folyosó Galériája. Az elmúlt években az Óvárosi Művészkávéházban, a Balaton Szabadidő és Konferencia Központban, az Arácsi Népházban valamint a Kisfaludy Galériában is láthattuk a művészek alkotásait. Közülük többen bemutatkoztak már az ország legkülönbözőbb pontjain, Veszprémben, Csopakon, Pápán, Tapolcán, Budapesten, Pécselyen, de tagjainak külföldön is volt kiállításuk. A Művészklub idén ünnepli 25 éves fennállását – szólt a laudáció.
Az estet Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész előadása zárta, aki Liszt, Kodály és Brahms darabokat adott elő.
Orosz István Kossuth-díjas grafikus és filmrendező valamint Schein Gábor József Attila díjas költő, író ült le egy asztalhoz beszélgetni a művészettörténet legnevezetesebb állata, Dürer híres rinocérosz metszete apropóján. Előbbi animációs filmet készített, utóbbi Európa történetét feldolgozó verses regényt írt középpontjában a fél évszázada, 1515-ben készült rinocérosszal.
Az esten levetítették Orosz István és Horkay István animációs filmjét. Az Albrecht Dürer rinocérosza című alkotás a lisszaboni partraszállás (1515 májusa) és a tragikus vég (1516 januárja) közti időszakról szól, amely az állat életében meglepően jól dokumentált. A rinocérosz sorsáról, a hozzá kapcsolódó valós, legendás és mesés elemekről, továbbá a korabeli Európa politikai manőveriről szól a fikciós elemeket is felvonultató film.
Schein Gábor verses regénye az Ó, Rinocérosz pedig azzal a káprázatos ötlettel játszik el, hogy miképpen írható meg Európa és a nyugati civilizáció históriája, ha annak mitikus és valóságos történeteiben a rinocérosz mint hús-vér figura szerepel.
Hogy lesz a rinocérosz egyszerre félelmetes, fenyegető, bumfordi és szerethető figura, akiben megtestesül a „más”, a máshonnan érkező, az idegen, a reménytelen szerelmes, az értelmiségi, vagy a regényírás nehézségeivel küzdő író? Erről is szó volt az esten, amelynek teljes hanganyaga itt hallható.
Idén lenne nyolcvanéves Cseh Tamás énekes, zeneszerző, előadóművész, egy korszak hangulatának legendás tolmácsolója. Még életében valóságos kultusza alakult ki, Bereményi Gézával közösen írt dalai ma is elemi erővel hatnak. Költészet és nemes egyszerűség, szuggesztív előadásmód, – egy esendő énekes, aki a legbensőbb érzéseinket dalolja. Cseh Tamásra emlékeztek az irodalmi szalonban.
Cseh Tamás és Másik János, Bereményi Gézával közösen, három lemezt készített. Az 1977-es első lemez, a Levél nővéremnek, generációk meghatározó albuma, tele kultikus szerzeményekkel. 1994-ben jelent meg a folytatása Levél nővéremnek 2 címmel, rá tíz évre pedig az első lemezről kimaradt dalokat is kiadták ez volt Az igazi levél nővéremnek. Másik János hosszú éveken át volt Cseh Tamás alkotótársa, számos koncertet adtak együtt, de a zene mellett több évtizedes barátság is összekötötte őket.
– Imádtunk Tamással fellépni, és emberileg is közel kerültünk egymáshoz, ami teljes őszinteséget jelentett, de óhatatlanul konfliktusokat is generált köztünk. Hárman szereztük és ketten adtuk elő a dalokat, ez kuriózum volt. Tamás és én képesek voltunk tökéletesen összehangolódni: behunyt szemmel is tudtuk, mikor mit akar, mire készül a másik. Sokat tanultunk egymástól. Én tőle például azt, ahogyan színházi mozdulatok, egy-egy grimasz köré épített bizonyos dalokat, ő pedig tőlem ritmikai, zenei dolgokat. Bereményi Géza jóvoltából két személyiség aspektust jelenítettünk meg a Levél nővéremben és annak folytatásában. Tamásnak viháncoló, fricskázgató karaktert, míg nekem a szomorú clownét írta meg Géza – fogalmazott Másik János, aki Kaland barátom címmel egy dalt és önálló estet is írt Cseh Tamás emlékére.
A balatonfüredi rendezvényen ebből az estből hangzottak el dalok, a közönség egyfajta időutazáson vett részt.
Előtte Jász Attila költő beszélgetett Másik Jánossal, hogy együtt idézzék fel az énekes alakját, a dalokhoz kapcsolódó történeteket.
Íme, az est felvétele, amelyet a Füred TV rögzített.
