Szerző: Martinovics Tibor | ápr 11, 2024 | Egyéb kategória
Pilinszky Jánost a katartikus erejű költőt, a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakját idézték meg a városban a költészet napja alkalmából. Egyenes labirintus címmel Tallián Mariann és Lázár Balázs Artisjus-díjas színművészek valamint Szokolay Dongó Balázs Prima-díjas zenész szólaltatta meg Pilinszky szakrális verseit.
– Boldogok azok, akiket versek vesznek körül. A felnőtt létünk egyik szabadsága, hogy mikor, milyen célból folyamodunk a versekhez – fogalmazott a költészet napja alkalmából rendezett esten Orosz Andrea, a Szent Benedek középiskola tanára.
– Mindannyian látjuk, hogy gyengül az irodalom társadalmi rangja, ezért minden törekvést támogatni kell, amelyek az irodalom és a költészet hanyatló népszerűsége ellen hatnak. Most is vannak olyan kávéházak, ahol a költészet napján versekkel lehet fizetni, éppen úgy, mint Kosztolányiék idejében. Vannak kortárs költőink, akik a közösségi médiában rendszeresen megosztják a verseiket, amelyek így tömegekhez juthatnak el. És emlékezetes az is, hogy évekkel ezelőtt Jordán Tamás 1200 fiatallal közösen mondta el Pilinszky János Apokrif című versét. Vannak tehát törekvések – mondta a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban tartott rendezvényen Orosz Andrea, aki emlékeztetett rá, hogy Pilinszky János többször is megfordult Balatonfüreden, a hatvanas években néhányszor vendégeskedett a Lipták házban, a hetvenes években pedig több alkalommal is nyaralt a városban.
A magyar irodalom egyik legerősebb lenyomata, ahogy Pilinszky János saját verseit mondja. Aki egyszer is hallotta a költőt, soha nem felejti el szavait és nem felejti azt a rebbenő jelenlétet.
Tallián Mariann és Lázár Balázs Artisjus-díjas színművészek valamint Szokolay Dongó Balázs Prima-díjas zenész az esten arra vállalkozott, hogy megidézi a költő szakrális verseit. Az egyórás előadásban versszínházi formában, zenei improvizációkkal kísérve hangzottak el Pilinszky szikár versei.
Szerző: Martinovics Tibor | márc 25, 2024 | Egyéb kategória
Hamvas Béla egy egyetemes orientációjú, univerzális érdeklődésű alkotó volt. Ezt a szerteágazó, intelligens figyelmet kellene megtanulnunk és átvennünk tőle. Azért emlékezünk meg róla évről-évre, hogy ezt a szemléletet bemutassuk, népszerűsítsük – hangzott el a Hamvas Napokon, amelyen a Hamvas életműről szóló új tanulmány kötetet is bemutatták. A kiadvány segíti az író munkásságának megértését.
Hamvas Béla megítélése még mindig ellentmondásos, egyrészt van egy rendkívül elfogult rajongás az életműve iránt, másrészt a tudományos élet egy részétől pedig egy túl szigorú kritikai hozzáállás. A Hamvas Béla Asztaltársaság ezért kezdeményezte egy tanulmány kötet kiadását, amely reális képet igyekszik adni az író munkásságáról és gondolatiságáról.
Hamvas Béla az irodalom, a különböző vallások, a társadalomkritika, a szociológia és a művészetek ismereteinek és tanainak felhasználásával írta meg könyveit, hozta létre világszemléletét. Horváth Róbert és Stamler Ábel szerkesztette új kötet a hamvasi hagyományokat igyekszik 13 tanulmány segítségével feltárni és értelmezni.
– Kritikátlan rajongás illetve egy eltúlzott kritikai alapállás jellemzi Hamvas hazai recepcióját, amivel az baj, hogy ebben a környezetben nagyon nehéz megérteni Hamvas életművét. Megkerestük azokat a szakavatott szerzőket, vallástörténészeket, filozófusokat, történészeket, kutatókat, akik eszmetörténeti megközelítésben értelmezik Hamvas viszonyulását ezekhez a tanokhoz. Az volt a szándékunk, hogy egy megalapozott, hiteles kötettel előrelépjünk az életmű recepciójában. Egy rendkívül bonyolult életműről beszélünk, amelyben számos vallás és művészeti ág értelmezése jelenik meg – fogalmazott Horváth Róbert vallásfilozófus, a kötet egyik szerkesztője.
Stamler Ábel vallástudós hangsúlyozta: Hamvas Béla folyamatosan korrigálta önmagát, folyamatos gondolkodásban volt, képes volt az önvizsgálatra, amivel mindannyiunk számára azt üzeni, hogy az embernek mindig dolgoznia kell magán, tanulni és tájékozódni.
– Bármennyire tiszteljük Hamvast, azt el kell mondanunk, hogy nem lehet fenntartások nélkül kezelni a különböző tanokról alkotott álláspontját. Az iszlám és az egyiptomi hagyományt ezért ki is hagytuk a kötetből, ezeket nem vizsgálta kellő alapossággal. Rendkívüli gondolkodó volt, de ha az egyes hagyományokról alkotunk véleményt, mindig érdemes más forrásból is tájékozódni – fogalmazott Stamler Ábel Az isteni eredet tudata – Hamvas Béla hagyományai című tanulmánykötet bemutatóján.
Az idei Hamvas Napokon a hagyományokhoz híven ismét megidézték a kultikus szerzőt, ezúttal izlandi nyelven olvasták rá a Tagore sétányon álló hársra Hamvas Fák című esszéjét. Volt Koloska-völgyi zarándoklat és borkóstolás, amelyen Andrási László somlói borász mutatta be kézműves borait.
A rendezvény keretében megemlékeztek Sziveri Jánosról, a 20. század második felének egyik meghatározó alkotójáról. Az 1990-ben 36 évesen elhunyt költő, drámaíró, szerkesztő költészete máig hat. A legendás költő életművét Ladányi István, Fenyvesi Ottó, és Géczi János irodalmárok értelmezték, mondván, Sziveri versnyelve megelőzte a korát.
A kerekasztal-beszélgetés után Bakos Árpád és együttese szólaltatta meg Sziveri döbbenetes erejű halálverseit, köztük a Bábel és a Foggal, körömmel című költeményeket. Megrázó erejű, különleges hangulatú est volt.
Szerző: Martinovics Tibor | márc 17, 2024 | Egyéb kategória
Újra megidézik Balatonfüreden a magyar irodalom örök megosztó, kultikus szerzőjét, Hamvas Bélát. Izlandi nyelven ráolvasás a Tagore sétányon, koncert, kötetbemutató és az elmaradhatatlan Koloska-völgyi zarándoklat. A március 22-23. között rendezendő Hamvas Napokon a fiatalon elhunyt költőről Sziveri Jánosról is megemlékeznek.
A Hamvas Napok a hagyományos ráolvasással kezdődik, a Tagore sétányon álló Hamvas-hársra olvassák rá az író Fák című esszéjének egy részletét. A szellemóriás hagyatékát ápoló Hamvas Béla Asztaltársaság hosszú évek óta ezzel a rítussal igyekszik felhívni a figyelmet a máig ellentmondásosan megítélt kultikus íróra.
Majd Sziveri Jánosról, a 20. század második felének egyik meghatározó alkotójáról emlékeznek meg. Az 1990-ben 36 évesen elhunyt költő, drámaíró, szerkesztő a műveivel és szuggesztív egyéniségével egyaránt kitűnt kortársai közül. Három évig volt főszerkesztője az újvidéki Új Symposion irodalmi folyóiratnak. Költészetének egyik alapkérdése mindvégig az ön-meghatározás vagyis a személyiségének és költészetének mibenléte volt. Erősen szenvedett a kicsinyes és korlátok közé szorított létezéstől, a szűk perspektíváktól, az értelmetlenség és reménytelenség tudatától. Legendás alakját ezúttal alkotótársai (Ladányi István, Fenyvesi Ottó, Géczi János, Zalán Tibor) elevenítik majd fel egy kerekasztal-beszélgetésben. Az esten a Szabadkáról érkező Bakos Árpád és együttese meg is szólaltatja Sziveri verseit.
A nap a Figula Pincészetben zárul, ahol Ambrus Lajos író beszélget Andrási László somlói kézműves borásszal, és persze a borok is kóstolhatók lesznek, amelyhez Bakos Árpád és együttese ad majd lélekmelengető koncertet.
Másnap, március 23-án, szombaton Szarvas József színész vezetésével séta indul a hangulatos Koloska-völgybe, ahhoz az ikonikus hársfához, amely Hamvas Fák című esszéjét ihlette. Itt Sava Babic műfordító emlékére pálinkával lehet majd koccintani.
A folytatásban a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban a Humor és derű a hamvasi létszemléletben címmel meghirdetett meghívásos esszé pályázat eredményét hozzák nyilvánosságra, majd kötetbemutatót rendeznek.
– Az isteni eredet tudata – Hamvas Béla hagyományai című tanulmánykötetet mutatjuk be, amely Hamvas intellektuális előképeit, a rá nagy hatást gyakorló szerzőket és írásokat, illetve fordításait tárja fel és értelmezi filológiai valamint eszmetörténeti megközelítésben. Impozáns a szerzői gárda, keletkutató, vallástörténész, filozófus, történész, költők, írók elemzéseit tartalmazza a kötet – válaszolta kérdésünkre Cserép László, a Hamvas Napok szervezője.
A március 22-23-án Balatonfüreden zajló Hamvas Napok részletes programja itt.
Szerző: Martinovics Tibor | márc 8, 2024 | Egyéb kategória
Az egymás mellett létező kultúrák összefonódását, és ebből a sokszínűségből kialakult szilárd regionális identitást tükrözi Neven Ušumović horvát író A csalogány nyelve című novelláskötete. Az újvidéki Forum Könyvkiadó kiadásában megjelenő könyv bemutatóját tartották a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban.
Neven Ušumović kortárs horvát író a szlovéniai Koperből érkezett a balatonfüredi könyvbemutatóra. Az író Szabadkán nőtt fel, Zágrábban filozófia és összehasonlító irodalomtudomány szakon, majd hungarológia és könyvtár szakon szerzett diplomát. Esterházy Péter, Bodor Ádám fordítója, de lefordította Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényét is.
– Kosztolányi és Csáth meghatározó volt számomra. Csáth Géza írásai annyira megérintettek, hogy úgy döntöttem, nem fordíthatom le a könyveit addig, amíg magam meg nem írom a novellái motívumait felhasználva a saját közegem világát – fogalmazott Neven Ušumović, aki beszélt az isztriai létezés sajátosságairól is. Isztrián az olasz, a szlovén és a horvát kultúra találkozik és vegyül egymással, olyan erőt képezve, amely maradásra bírja az itt élőket.
– Az itt élő népek túltették magukat a történelmi különbségeken, dialógus zajlik a különböző kultúrák között, ezért egy sajátos, szilárd regionális identitás jött itt létre, amit magam is nagyon kedvelek. Sajnos ez a Vajdaságban, ahol szintén több kultúra él egymás mellett, még nem valósult meg – vélekedett az író.
A könyvbemutatón Ladányi István költő, a Pannon Egyetem HTK docense, Ušumović könyvének fordítója a délszláv-magyar irodalmi kapcsolatokról, a délszláv térség mostani kulturális viszonyairól kérdezte a beszélgetés résztvevőit, akik mindannyian a Vajdaságból származnak.
Beszédes István költő, műfordító, a zEtna irodalmi portál és könyvkiadó vezetője, Orcsik Roland költő, író, műfordító, a Szegedi Tudományegyetem BTK Szláv Intézetének adjunktusa és Rajsli Emese műfordító, a Forum Könyvkiadó TraN(S)akció műfordítássorozatának szerkesztője egyetértett abban, hogy egy széthullott, túlságosan nacionalista világból jönnek, ahol az alkotók egyéni utakat választva igyekeznek újra összerakni maguk számára a szétesett világot.
Szerző: Martinovics Tibor | febr 19, 2024 | Egyéb kategória
Kultúrharc folyik napjainkban, a tét az, hogy fennmaradhatnak-e egyáltalán kulturális értékeink. Eltökélten hiszünk abban, hogy a kultúra nemzetfenntartó erő. Támaszt és tájékozódási pontot ad – fogalmazott Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára a magyar széppróza napja alkalmából Balatonfüreden rendezett ünnepségen.
– A magyar széppróza jövője nem lehet kétséges. Legfontosabb tulajdonsága a közösségteremtés, kulcsfontosságú a lelkierőnk megtartásában. A kortárs magyar próza maga a folytonosság és az állandó megújulás, ezért fontos a mai ünnep – mondta az Anna Grand Hotel dísztermében tartott beszédében Vitályos Eszter, aki kiemelte: Jókai életműve a magyar irodalom megkerülhetetlen teljesítménye, hozzájárul identitásunk megismeréséhez.
Először fordult elő, hogy a Magyar Írószövetség nem a fővárosban, hanem Balatonfüreden rendezte meg a Magyar széppróza napja alkalmából tartandó országos irodalmi gáláját. Az ünnepnap az erős balatonfüredi szálakkal rendelkező Jókai születésnapjához kötődik, ezért tartották a városban az eseményt.
– Balatonfüred büszke természeti adottságaira, az épített környezetére, de legalább ilyen fontos az a kulturális örökség, amelyet a füredi panteon arcai adnak hozzá a város vonzerejéhez. A magyar irodalom legnagyobbjai fordultak meg itt, az irodalom a város legerősebb kulturális öröksége – vélekedett Bóka István polgármester, aki bejelentette, Balatonfüred a jövő évben esedékes Jókai születésének kétszázadik évfordulójára egyedi programokkal készül.
Az ünnepségen fellépett a Kaláka együttes illetve bemutatták Az év novellái 2024 című antológiát, amely az elmúlt évben a hazai folyóiratokban megjelent novellák legjavát tartalmazza. A kötetben az idén januárban elhunyt Ferdinandy György utolsó novellája is olvasható.
A szépprózát mégiscsak magával az irodalommal stílusos ünnepelni, ezért nemcsak beszéltek a prózáról, hanem az esten novellaíró versenyt is szerveztek. A rendezvény ideje alatt a meghívott alkotók: Gáspár Ferenc, Lőrincz P. Gabriella és Kollár Árpád írtak egy-egy novellát, amelyet a helyszínen kisorsolt Jókai mű cím (A kétszarvú ember) alapján kellett elkészíteniük. Az írásokat a közönség is megismerhette, Lázár Balázs és Tallián Mariann színművészek tolmácsolásában. A zsűri értékelése alapján Kollár Árpádé lett a legjobb novella.
– Ez egy játék, amit tapasztalatunk szerint az írók és a közönség is nagyon kedvel. Minden évben Jókai műveinek címeiből húzunk ki egyet, ez alapján kell az íróknak a gálaműsor ideje alatt, egy-egy novellát megírnia. Ez minden évben meghívásos verseny, külön figyelünk rá, hogy az írók eltérő karakterűek legyenek, lehetőleg más-más generáció képviselői. Ez egy jó alkalom arra, hogy közelebb hozzuk az emberekhez az irodalmat. Ez is Jókai szellemiségéhez tartozik – nyilatkozta a balatonfured.hu-nak Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke.
