Nádler István festményei olyanok, mintha a láthatatlan világból, a rejtett szférákból hoznának üzenetet. Nem ismeri a mozdulatlanságot, a határokat. Képei egyfajta lírai absztrakciók, érzéki és egyben elementáris erejű ecsetvonásokkal.
Sötét és világos vonalak, sávok, finom átmenetek, színek keresztezik egymást, nem tudjuk, hol vagyunk, valamitől el vagyunk zárva vagy netán éppen valamibe be vagyunk zárva? Felfelé tartunk vagy éppen lefelé? Nem véletlen, hogy Nádler egyik festményének címe, a Kabbala leglényegesebb művéből A Ragyogás könyvéből származik: „egy fordul minden irányba, így minden eggyé lesz.”
A Vaszary Galériában látható kiállítás a 2024-ben készült új festményekkel a jelenre koncentrál, miközben felrajzolja Nádler István pályájának ívét, megjeleníti a művész különböző korszakait. A bölcselet és a költészetet is megjelenik a tárlaton, Nádler az úgynevezett baráti-képeken megidézi egykori barátait Tandori Dezsőt, Bak Imrét, Esterházy Pétert, Mulasics Lászlót és a közelmúltban elhunyt Tolnai Ottót.
Nádler művészetének központi tapasztalata az úton lét: az utazás egyszerre vonatkoztatható a különböző fizikai terek, helyek és kontextusok szellemére, és arra a szellemi útra is, amelynek egyes stádiumai az életműben végig követhetők – írják a kiállítás kurátorai Fehér Dávid és Geskó Judit művészettörténészek, akik a megnyitó után tárlatvezetést is tartottak.
A kiállítás 2026. január 4-ig látogatható.
A Füred TV tudósítása a megnyitóról.