Bogyay Katalin nagykövet, a Magyar ENSZ Társaság elnöke mondott köszöntő beszédet a Salvatore Quasimodo Költőverseny alkalmából a Nobel-díjas olasz költő, Tagore sétányon álló szobránál.
A költészet bátorít, hogy legyünk merészek, és nézzünk szembe a problémákkal és a válságokkal. Általa együttérzővé válunk, a nagy költők metaforái pedig megnyitják elménket. El sem tudok képzelni ennél erősebb formáló erőt, amely – a szavak és allegóriák segítségével – megmutathatja nekünk, mennyire kötődünk az anyatermészethez.
Azok a költők, akik az emberiség javára működtetik nyelvük és képi világuk erejét, hegyeket képesek megmozgatni, és az értetlenség falait lerombolni nemcsak jelképesen, de a valóságban is.
A líra megmenthet bennünket, mert megvilágítja a békés egymás mellett élés felé vezető utat. A költészet nem más, mint nyitott kapu a párbeszéd és az emberek közötti megértés felé. Segítségével kommunikálunk, megosztjuk egymással és a különböző kultúrákhoz tartozó emberekkel világszemléletünket. És tanulunk egymástól.
Ebben az értelemben a költészet alapvető alkotórésze az emberiség élő kulturális örökségének.
A kulturális diplomácia a soft power – a puha erő diplomáciájának – egy formájára. És ha a „kemény” diplomáciai erő a próza, akkor a „puha” diplomáciai erő a költészet.
Williams Carlos Williams, amerikai orvos és költő úgy írta: „A versekből nagyon nehéz hírekhez jutni, és mégis emberek halnak meg nyomorúságosan naponta annak hiányától, ami a versekben megtalálható”.
A diplomácia költészete lehetővé teszi, hogy megragadjuk a tudatalattit, a legmélyebb, legrejtettebb gondolatainkat és érzéseinket.
A költészet nem statikus, hanem dinamikus. Alkalmazkodik a változó körülményekhez, és visszatükrözi a társadalom nagyobb előrelépéseit és eseményeit.
Valójában a zsarnokság és az erőszak igazi ellentéte. Maga a nyíltság, arra tanít, hogy értékeljük a dicséret és a kritika szabadságát. A hatalom démonainak hatékony ellenszereként is tekintek rá. Ebben az értelemben is a költészet az emberiség élő örökségének lényeges alkotórésze.
Ahhoz, hogy nagyszerű költők szülessenek, nagyszerű hallgatóságra van szükség. Ahhoz, hogy legyen nagyszerű hallgatóság, táplálnunk kell embertársaink, de főként a fiatalság körében az irodalom, közelebbről a költészet szeretetét.
A 31 éves Salvatore Quasimodo költészeti versenynek éppen ez a célja. A verseny és a díj névadója, a híres olasz költő és társadalmi aktivista 1961-ben a balatonfüredi szívkórházban kezeltette magát. Gyógyulása után elültetett egy fát a sétányon. Számomra mély megtiszteltetés, hogy éppen a Nobel díjas humanista Salvatore Qasimodó szobrával és fájával szemben magam is ültethettem fát az UNESCO Közgyűlés elnökeként, és része lehetek annak a gyönyörű tradíciónak, amit Rabindranath Tagore indídott el. E park, a sétány, az ültetett fák üzennek korokról, gondolatokról, korokat és gondolatokat meghatározó személyekről, tudományról és a gyógyító vízről, és egy különlegesen magával ragadó városról, amely a kultúrák közötti párbeszéd szimbólumává vált a világban.
Bogyay Katalin beszéde elhangzott Balatonfüreden, 2023. szeptember 8-án.
