A hazai irodalom és bölcselet egyik legnagyobb huszadik századi alakjára, a máig ellentmondásosan megítélt kultikus íróra, Hamvas Bélára emlékeztek meg Balatonfüreden. A szellemóriás hagyatékát ápoló Hamvas Béla Asztaltársaság kétnapos rendezvényén ráolvasással, Koloska-völgyi zarándoklattal, koncerttel idézték meg a magyar irodalom kultikus szerzőjét.
Bemutatták a Hamvas Béla Kiskönyvtár legújabb kötetét A láthatatlan történet című 1941-ben írt művet, amelyet a Hamvas hagyaték gondozója, a kötet szerkesztője Palkovics Tibor és Kocsi Lajos kultúrakutató, az Ars Naturae folyóirat főszerkesztője mutatott be az érdeklődőknek.
A könyv tulajdonképpen egy tíz esszét tartalmazó egységes mű. A bevezetésben a szerző felveti a kérdést, vajon milyen helyzetben van az európai ember ma és milyen kilátásai vannak arra, hogy a világról szóló tudását gyarapítsa? A láthatatlan történet a lélek története. A szerző az emberi léleknek azt az objektív és külső történetét, amelyet a történettudomány és az élettan tanít, azzal a belső fejlődéstörténettel, amelyről a modern lélektan és a vallástudomány beszél, egybefűzi és a két történetet egymásba vetíti – fogalmazott Palkovics Tibor.
A könyv címe nem a szerzőtől ered, inkább az olvasóknak szól, mert figyelem felkeltőbb mint az eredeti cím, ami A Vízöntő volt – hangzott el az esten.
A Hamvas Napok idén is a hagyományos ráolvasással kezdődtek a Tagore sétányon álló Hamvas-hársra olvasták rá az író Fák című esszéjének egy részletét és a résztvevők most is elzarándokoltak a hangulatos Koloska-völgybe, ahhoz az ikonikus hársfához, amely Hamvas esszéjét ihlette.
A két napos rendezvényen előadták Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző Hamvas az Öt géniusz című esszéje inspirálta balladisztikus kamaraművét.
A Penta Essentia – zene az öt géniusz földjéről című, több mint hetven perces kortárs zeneműben népdalénekek és prózai szövegek is elhangzottak. A narrátor két szerelemes ifjú balladáján keresztül vezette végig a hallgatót a Kárpát-medence öt nagy tájegységén.
